Érintett termékek köre

A szabályozás hatálya alá az ún. körforgásos termékek tartoznak. Az EPR kötelezettség kiterjed a csomagolásokra, az egyes egyszer használatos és egyéb műanyag termékekre (pl. pohár, ételtároló edény), az elektromos és elektronikus berendezésekre, az elemekre és akkumulátorokra, a gépjárművekre, a gumiabroncsokra, az irodai és reklámhordozó papírra, a sütőolajra és zsírra, a textiltermékekre, valamint a fából készült bútorokra.

Mikor keletkezik díjfizetési kötelezettség?

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék első forgalomba hozatalával keletkezik.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozatalnak minősül

• a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,
• a saját célú felhasználás
• az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárból vagy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolása

Saját célú felhasználásnak minősül

• a körforgásos termék, vagy más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében való használata, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká

• a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktő

Mentesülhetünk díjfizetés alól, ha az újrahasználható csomagolószer a kötelezettség keletkezésétől számított 365 napon belül igazoltan külföldre visszaszállításra kerül.

Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.

Megjegyzendő e körben, hogy a környezetvédelmi termék díj és a EPR rendszer eltérő fogalomrendszerrel dolgozik. A csomagolószer és a csomagolás közötti különbség az, amely a két szabályozás közötti különbségtételt jelenti. Míg a környezetvédelmi termékdíjas szabályozásban a csomagolószer gyártója lesz a kötelezett, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerben a csomagolás előállítója, tehát aki az árut csomagolja és azt értékesíti, annak csomagolásával együtt.

Kit terhel a díjfizetési kötelezettség?

A díj fizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. A gyártó fogalmát a Hulladék törvény tartalmazza, miszerint gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza (importáló).

Milyen kötelezettségeket ír elő a jogszabály?

• Bejelentkezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség

A gyártónak a hulladékgazdálkodási hatósághoz történő bejelentkezését megelőzően elektronikusan regisztrálni kell a koncessziós társaságnál (mohu.hu). A kijelölt gyártói kötelezettséget teljesító szervezet a koncessziós társaság lesz, amely a MOL Nyrt. mint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat elvégzését elnyert társaság által létrehozott MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.

A hatósági feladatokat a hulladékgazdálkodási hatóság fogja ellátni. A hatósági nyilvántartásba vétel az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál az OKIR rendszer alkalmazásával történik.

• Nyilvántartás vezetési kötelezettség

A gyártóknak 2023. július 1-től nyilvántartást kell vezetniük KF kód szerinti részletezettséggel az általuk forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére nézve, a nyilvántartási lesz az alapja az adatszolgáltatásnak.

A KF kód (körforgásos kód) egy nyolc kód, amelynek a felépítése az alábbi:

• Adatszolgáltatási (bevallási) és díjfizetési kötelezettség

Az adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékgazdálkodási hatóság felé kell teljesíteni. A tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell adatot szolgáltatni a gyártóknak az OKIR rendszer alkalmazásával. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság az adatokat továbbítja a koncessziós társaság részére. Ez lesz az alapja a koncessziós társaság által kibocsátott számlának. A díjfizetés számla alapján történik, amelynek fizetési határideje a kézhezvételtől számított 15 nap. Az első számlákat várhatóan november elején kapják meg az érintettek.

A gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő körforgásostermék-mennyiség és az adott termékre megállapított egységnyi díjtétel szorzata.

Szemben a környezetvédelmi termékdíjjal, az EPR nem minősül adónak. Viszont a rendszer sajátossága, hogy a termékdíjból levonható az EPR díj, tehát nem merül fel kettős adóztatás ugyanannak a terméknek a vonatkozásában.

• Számlakép kialakítása

A gyártónak a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton fel kell tüntetni a következő szöveget: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli”.

Ki fogja a fenti kötelezettségek teljesítését ellenőrizni?

Mivel az EPR díj nem minősül adónak, így az adóhatóságnak nem lesz joga ellenőrzést lefolytatni vagy szankcionálni. Ezeket a feladatok az országos hulladékgazdálkodási hivatal fogja ellátni. Mulasztás esetén az elején várhatóan felszólítással fognak élni, de lehetősége van a hatóságnak az adott termék forgalmazását is felfüggeszteni vagy bírságolni is.

Összefoglalva kijelenthető, hogy mindenképpen érdemes szakértő segítségével, minősíteni a vállalkozáson átfutó termékeket, kialakítani a nyilvántartásokat és megvizsgálni, hogy milyen mentességek érvényesíthetőek, továbbá, hogy milyen módokon lehet csökkenteni a díj fizetési és az adminisztrációs kötelezettségeket.