A költségvetési csalásnak három alapesete van:

I. alapeset (Btk. 396. § (1)-(5) bekezdések:

A Btk. 396. §-a szerint, költségvetési csalást az követi el, aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

A büntetési tételek a költségvetésnek okozott kár mértékéhez igazodnak, azzal, hogy a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés esetén a kiszabható büntetési tételkeret a jogszabály rendelkezése alapján az eggyel magasabb tételkeretre ugrik. Vagyis, aki például jelentős értékre (5 és 50 mFt között) követ el költségvetési csalást, a büntetési tételkeret alapesetben 1-5 évig terjedhet, amennyiben ezt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen teszi, akkor a kiszabható tételkeret máris 2-8 évre ugrik.

Az üzletszerű elkövetés ilyen pönalizálása azért is érdekes, mert ennél a bűncselekménynél szinte minden esetben megállapítható az üzletszerűség, tekintve, hogy az elkövetés jellemzően nem egy fiktív számla befogadásával valósul meg, hanem egy adott időszakban rendszeresen. Ez megalapozhatja az üzletszerűséget, amely akkor állapítható meg, ha valaki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

A költségvetési csalás elkövetése esetén a maximálisan kiszabható legmagasabb büntetési tételkeret (amennyiben nincs halmazat más bűncselekménnyel) 5-10 évig terjed, amennyiben a költségvetési csalás különösen jelentős (500 mFt felett) vagyoni hátrányt okoz, vagy a különösen nagy (50-500 mFt közötti) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Amennyiben valaki a költségvetési csalást bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg, így ebben az esetben az 5-10 évvel fenyegetett tételkeret 5-20 évre emelkedik, ennek középmértéke már 12,5 év.

II. alapeset: Btk. 396. § (6) bekezdése

Az első alapeset szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

III. alapeset: Btk. 396. § (7) bekezdése

Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Áfa törvény szerint az adólevonási jog gyakorlásának feltétele, hogy a felszámított és ténylegesen áthárított áfát tartalmazó számla befogadója rendelkezzen az ügylet teljesítését tanúsító, és a nevére kiállított bizonylattal (Áfa tv. 1274. §). Az adott számlának tehát a mögötte álló gazdasági esemény valamennyi mozzanatát a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia, ennek hiánya a büntetőjogi felelősséget minden további körülménytől függetlenül megalapozza.

A hamis, illetőleg fiktív számlákon feltüntetett általános forgalmi adó levonásba helyezése tényállásszerű magatartás, ezért ennek megállapítása esetén az alanyi oldalt érintő bizonyítás során annak vizsgálata szükséges, hogy az elkövető tudata átfogta-e a befogadott számla valótlan voltát.

Itt térhetünk vissza a cikkünk első részében bemutatott tudattartalom vizsgálathoz, azonban nincs kötve a büntetőbíróság a korábbi NAV ellenőrzés eredményéhez, tehát előfordulhat olyan eset, hogy egy adóellenőrzés megállapítás nélkül zárul, azonban ugyanazon ügylet kapcsán indult büntetőeljárásban megállapítják a számlabefogadó felelősségét költségvetési csalás miatt.

Egy büntetőeljárás során egészen más tények kerülhetnek elő, mint egy adóellenőrzés során. A büntetőeljárás során a hatóság rendelkezésére álló fegyvertár is sokkal szélesebb (kényszerintézkedések, zár alá vétel stb.) és sokkal szigorúbbak az eljárási szabályok is, mint egy adóeljárás esetében. Sok esetben az ügyfélnek csak egy egyszerű jogkövetési vizsgálatról van tudomása, ugyanakkor már nyomozás folyik ellene, mely során az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel élve a nyomozók szélesebb jogkörrel folytathatnak titkos információgyűjtést (pl.: telefonlehallgatás), vagy tehetnek intézkedéseket a cégével szemben.

Fontos kiemelni, hogy egy megállapítás nélkül zárult adóellenőrzés nem azt jelenti feltétlenül, hogy minden szabályosan történt. Az adóeljárási törvény is tartalmazza ugyanis azt a rendelkezést, hogy a nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető, így NAV szemében ez sokszor csak annyit jelent, hogy egyelőre nem sikerült még a revíziónak kétséget kizáróan bizonyítania.

Amennyiben a későbbiekben az adóhatóság – akár a megindult büntetőeljárás kapcsán – olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi adóellenőrzéskor nem volt ismert, akkor lehetősége van felülellenőrzés keretében a már lezárt időszakot adóellenőrzés keretében újra vizsgálni.

Alapvetően más a helyzet a társasági adónál, illetve a személyi jövedelemadó esetében.

A társasági adóra elkövetett költségvetési csalás megvalósítása esetén az adó alapját, illetve a fizetendő adó mértékének csökkentését eredményező tények és adatok olyan komplex vizsgálata szükséges, amely túlmutat az adókötelezettséggel érintett gazdasági eseményekről kiállított számlák alaki vagy tartalmi hitelességén.

Az adóbevallásban feltüntetett költségek összegének megállapítása érdekében végzett bizonyítás eredménytelensége esetén a becslés módszere nem alkalmazható. E körben elsőként rá kell mutatni az adóigazgatási és a büntetőeljárás lényegi különbözőségére, amely - más elemek mellett - a bizonyítási rendszer jelentős eltéréseiben is megnyilvánul. A becslés az adóigazgatási eljárásban alkalmazható olyan bizonyítási módszer, amely ténybeli alapját illetően feltételezéseken nyugszik, ezért ellentétes a Be. 7. §-ának (4) bekezdésében írt alapelvi szintű rendelkezéssel, miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet.

Ebből okszerűen következik, hogy a költségek objektív bizonyítékok alapján történő megállapíthatóságának hiányában rendszerint a - társasági adóra elkövetett költségvetési csalás bűntette miatti - nyomozás megszüntetése jöhet szóba, természetesen akkor, ha más adónemre elkövetett és azonos eljárásban vizsgált bűncselekmény nem valósul meg.

Amennyiben a számlák hamis voltát a nyomozás adatai igazolják, úgy minden esetben vizsgálni kell a számvitel rendje megsértésének tényállási elemeit (Btk. Kommentár).

A kifejtettek a személyi jövedelemadó kapcsán elkövetett költségvetési csalás bűntettére is irányadóak (Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának KF. 1606/2015/3-5-I. számú állásfoglalása).

Fontos kiemelni, hogy költségvetési csalás elkövetése esetén korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el. Természetesen az okozott vagyoni hátrány megtérítése ilyenkor is enyhítő körülmény lesz, de nincs lehetőség a korlátlan enyhítésre.

A korlátlan enyhítésre önkéntes megfizetés esetén van lehetőség, ez esetben a bíróság a legenyhébb büntetést is alkalmazhatja. Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként viszont nem állapítják meg a megfizetést teljesítő természetes személy büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi számlára korábban befizetett, a befizetett összeget vagy a többletként jelentkező különbözetet a befizetést teljesítő személy kérelmére vissza kell téríteni.

Nagyon fontos kiemelni, hogy mind az adóügyekben, mind a gazdasági büntetőügyekben jártas, a büntetőeljárási szabályokat ismerő védőügyvéd csapatra bízza az Ön védelmét és cége képviseletét, amennyiben büntetőeljárás indult, vagy fennáll a veszélye, hogy valamely ügylet miatt indulhat. A NAV korábbi elnöke, úgy fogalmazott, hogy „A megfelelő algoritmusok pedig megtalálják a gyanús jeleket.… aki viszont tudatosan nem tartja be a játékszabályokat, az nagy valószínűséggel úgy jár, hogy bekopogtatunk hozzá egy hajnali órán, nem sokkal azután, hogy kitalálta a bűnös szisztémát.” forrás: https://biztositomagazin.hu/2021/01/03/dr-sors-laszlo-a-nav-felgyorsult-januartol-az-adohivatal-mar-szinte-mindent-lat-a-cegekrol/

Kezdje meg védekezését haladéktalanul az adózásban és gazdasági büntetőügyekben (adócsalás/költségvetési csalás, csődbűncselekmény stb.) jártas védőcsapattal.