Az adóhatóság a jövőben

·       egyrészt még több adattal (e-pénztárgép, Vida) fog rendelkezni, másrészt

·       a meglévő adatok közötti ellentmondások, eltérések érdekében fog eljárásokat

lefolytatni (adategyeztetési eljárás, hosszabb jogkövetési vizsgálat transzferár vizsgálat esetén) annak érdekében, hogy az ellenőrzésre történő kiválasztás még hatékonyabb legyen.

A jövőben bevezetik az elektronikus pénztárgépet (EPG), amelynek lényege, hogy a jelenlegitől eltérően, már nem csak fizikai, hardveres formában elérhető kasszagépeket lehet használni az üzletekben, hanem szoftveres vagy felhő alapú rendszer használatára is lesz lehetőség nyugtaadásnál. Így elektronikus formában áll elő a bizonylat, amihez a vásárlók egy az adóhatóság által fenntartott alkalmazáson keresztül férnek hozzá. Papír alapú másolat csak akkor kerül kibocsátásra az üzletekben, ha ezt a vásárló kifejezetten kéri.

Jelenleg a NAV kétféle módon kap adatokat a bizonylatokról, egyrészt az online számlázás keretében, valamint az online pénztárgépek révén (OPG).  Az a vállalkozás, amely jelenleg OPG-t alkalmaz, az 2028-ig használhatja azt, és folyamatosan térhet át az EPG-re. 2028 után azonban már csak EPG-t lehet használni.

A várakozások szerint az intézkedés hatására egyrészt csökken az adminisztrációs teher (a vállalkozásoknak nem kell tárolniuk a bizonylatokat), másrészt gazdaságfehérítő hatással jár, az áfarés további csökkenésén keresztül.

Az e-Nyugta rendszer bevezetésével válik majd teljessé a kiállított bizonylatok transzparenciája és valamennyi adat elemzését biztosító digitalizációs folyamat Magyarországon. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban is hasonló fejlesztések zajlanak a VIDA (Áfa a Digitális korban) intézkedésekkel, amelyek a következő években különböző digitális megoldásokat vezet be a tagállami áfa rendszerbe.

Ennek keretében 2028. július 1-tól már a közösségen belüli ügyletek esetében is kötelező lesz az online számlaadat szolgáltatás, 2030. július 1-től pedig kötelező lesz az elektronikus számlázás is a közösségi ügyletek tekintetében

Ezzel az intézkedéssel az Európai Unió szintjén is egységes és digitális eszközökkel támogatott áfa rendszer alakul majd ki, mely az adóhatóságok számára valós idejű tranzakciós adatokat biztosít, immár nem csupán lokális, hanem nemzetközi szinten is.

A már említett rendszerek (online pénztárgépek, az online számla adatszolgáltatás, a fuvarozás online adatszolgáltatásai, transzferár adatszolgáltatások alapján jelentős adatvagyon áll az adóhatóság rendelkezésére a vállalkozások ügyleteiről. Az adóhatóság már a korábbi években is az ellenőrzésekre történő kiválasztásnál, kockázatelemzéseknél kapcsán is nagy hangsúlyt fektetett a megszerzett adatok elemzésére.

2025. január 1-től évtől az adóhatóságnak lehetősége van adategyeztetési eljárást kezdeményezni, ha az általa rendelkezésre álló adatok és az adózó által az adóhatóság részére beküldött adatok között eltérés mutatkozik. Ilyen eltérés lehet például, ha az adózó által beadott áfabevallás és az online pénztárgép vagy online számla adatszolgáltatásban megadott fizetendő áfa között jelentős eltérés mutatkozik.

Az adategyeztetési eljárás során az adóhatóság értesíti az adózót, hogy a rendelkezésére álló adatok és az adózó által közölt adatok között eltérés mutatkozik. Az adózóknak 15 napos válaszadási határidejük van. Amennyiben az adategyeztetésre felhívott adózó nem működik együtt az adóhatósággal, úgy 300.000 Ft mulasztási bírsággal sújtható. 

Az adózónak lehetősége van a hiba kijavítására, az eltérés indoklására, rendezésére. A hiba, eltérés feltárása, kijavítása és az adóhatósággal történő kommunikáció mindenképpen javasolt a vállalkozások részéről, mivel az adóhatóság akár adóellenőrzést is indíthat az esetleges eltérés kivizsgálására.

Ezzel az új eljárással a csalárd adózók és véletlenül adminisztrációs hibát vétő vállalkozások könnyen szétválaszthatók. A vállalkozások is nyernek vele, hiszen az adatelérés okát nem egy adóellenőrzés keretében kell tisztázni, hanem egy egyszerű, online eljárásban. Adategyeztetésre mesterséges intelligencia szoftverek segítségével választják ki a cégeket, így az ellenőrzés szinte emberi beavatkozás nélkül, megy majd végbe.

A felhívásokat a tárhelyére küldi az adóhatóság. A vállalkozások a felhívásra az Ügyfélportálon kialakított felületen néhány kérdésre válaszolva tisztázhatják az eltérést: jelezhetik például, ha már javították a hibát, ha önellenőrzést is benyújtottak, de azt is, ha szerintük az eltérés nem valós.

A 2025. évtől kezdve jogkövetési vizsgálatokban az adóhatóság ellenőrizheti – függetlenül attól, hogy a bevallási időszak esetleg még nem zárult le – a transzferárazásra vonatkozó adókötelezettségeket is. Ebben az esetben pedig a jogkövetési vizsgálat 30 napos határideje is megduplázódik 60 napra. 

A társasági adóbevallás mellékleteként elkészülő transzferár adatszolgáltatásnak köszönhetően már ezen a területen is nagy mennyiségű adat áll az adóhatóság rendelkezésére. Az új vizsgálat típus ezen adatok és az egyéb nyilvántartások közötti összhangot fogja vélhetően vizsgálni és az esetleges ellentmondások feltárásával kiderítheti, ha a kapcsolt felek közötti árazás nem piaci jellegű. Ráadásul, ahogy a fentiekben már utaltunk rá ezen jogkövetési vizsgálattal az adóhatóság a folyamatban lévő időszak árazását is vizsgálhatja.

Mindezek alapján látható, hogy az adóhatóság ellenőrzése már olyan szakaszba lépett, ahol már a rendelkezésére álló nagy mennyiségű adatok tisztítására, azok leghatékonyabb felhasználására törekszik, annak érdekében, hogy a lehető legcélzottabban tudja a kiválasztási folyamatot és az adóellenőrzést elvégezni. A vállalkozások oldaláról pedig ezt az jelenti, hogy érdemes törekedniük a pontos adatszolgáltatásra, ellenkező esetben ugyanis a hibás vagy hiányos adatok szinte biztosan vizsgálatot, vagy akár adóellenőrzést is eredményezhetnek.