Fontos rögzíteni, hogy az iratbetekintés joga az adózókat az eljárás minden szakaszában megilleti, és ez a jog feltétlenül gyakorolható, tehát erre vonatkozó kérelem esetén az iratbetekintést az adóhatóság köteles engedélyezni, és csak a törvényben taxatíve meghatározott iratokra vonatkozóan tagadhatja meg az iratbetekintést az adóhatóság. Ebben az esetben tételesen köteles az adóhatóság az iratbetekintés során át nem adott iratokat megjelölni és fel kell tüntetni az elutasítás indokát is az erről hozott írásbeli döntésében. Az adóhatóság az iratbetekintésről egyebekben jegyzőkönyvet vesz fel.

Az adózó jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

A tanú esetében a törvény már szűkítést tartalmaz, ugyanis a tanú csak a vallomását tartalmazó iratba, valamint a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.

Más személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy törvény által védett titkot (a továbbiakban: védett adatot) tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Az adózó a fentiek alapján a vele szemben folyamatban lévő adóeljárás, adóügy minden iratának megismerésére jogosult, az alábbi, taxatíve felsorolt kivételekkel:

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény 43. §-a sorolja fel tételesen, hogy mely iratokba nem lehet betekinteni, ezek az alábbiak:

• az adóhatóság, illetve a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe,

• a nemzetközi információcsere keretében más államból érkező megkeresés irataiba,

• a döntés tervezetébe,

• az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe, ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

• a minősített adat védelméről szóló törvényben foglalt személyi feltételek teljesülésének hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,

• a védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja,

• az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik.

A fenti jogszabály 2018. évtől hatályos, és több pontban is szűkítette az iratbetekintés lehetőségét. A korábbi szabályozás is tartalmazta, hogy a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe, és a döntés tervezetébe nem tekinthetnek be az adózók. Szintén nincs változás abban a tekintetben, hogy a magánszemélyek személyi azonosítót tartalmazó adataiba ne lehet betekinteni, természetesen ez nem a teljes irat megismerésének a tilalmát jelenti, hanem csak a személyes adatot tartalmazó részére jelenet korlátozást, praktikusan az irat ezen részeit az adóhatóság átadás előtt kitakarja. Nincs változás továbbá abban sem, hogy továbbra sem lehet betekinteni a minősített, vagy védett adatot tartalmazó iratba, ezek jellemzően az államtitok körébe eső adatok, meglehetősen ritkán fordulnak elő egy adóhatósági eljárásban.

Fontos változás azonban, hogy nem gyakorolható az iratbetekintés a nemzetközi információcsere keretében más államból érkező megkeresés irataiba. Ez az ún. „SCAC” megkereséseket jelentik, amikor az adóhatóság másik, az információcsere egyezményben részes állam adóhatóságát keresi meg olyan adat, vagy más információ érdekében, amellyel ezen másik adóhatóság rendelkezik, azonban ezek ismerete szükséges a megalapozott döntéshez. Amennyiben ilyen megkeresés más állam adóhatóságától érkezik, akkor abba nem lehet betekinteni.

A fentiekhez kapcsolódik továbbá a szintén 2018-tól hatályos szabályozás, hogy az adózó a nemzetközi információcsere keretében kiküldött megkeresésbe, és az arra adott válaszba a válasz megérkezését követően tekinthet be.

Példának okáért a magyar adóhatóság ellenőriz egy magyar társaságot, amelynek külföldi társaságokkal volt üzleti kapcsolata. Ezek feltérképezése érdekében SCAC megkeresés keretében konkrét kérdéseket tartalmazó megkeresését küld valamelyik külföldi adóhatóságnak. A magyar társaság képviselője az iratbetekintés során bemegy a magyar adóhivatalba és megnézi a megküldött kérdéseket, amelyeket eljuttatja a külföldi partnernek. A külföldi partner így mire idézést kap a saját adóhatóságától, pontosan tudja, hogy milyen kérdésekre kell majd válaszolni, illetve a kérdések mely ügyleteket érintik, esetlegesen ennek érdekében milyen ellenlépéseket tegyen. A fenti gyakorlat megszüntetése érdekében jelenleg már csak az információcsere keretében a külföldi adóhatóság részéről adott válasz megérkezését követően gyakorolható az iratbetekintés.

Korlátozható továbbá az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóságnak indokolással ellátott végzéssel kell döntenie.

Fontos még kiemelni, hogy az iratbetekintés során pl. egy ellenőrzési eljárásban akár több ezer oldalnyi irat is lehet. Amennyiben az adózó ezekről másolatot kér, ennek illetéke oldalanként 100 Ft, azonban digitális fényképfelvételt illetékmentesen készíthet.

Budapest, 2020. január 27.