{* *}

KATA – Mire figyeljünk ha kisadózói adózásra váltanánk?

2019-07-24
Adóeljárás-adózás, kata, elhatárolás, kisadózó, kata és munkaviszony

Szinte mindenki szeretne Katára váltani vagy legalább a lehetőségeit kihasználni, mert rendkívül egyszerű és igen népszerű adózási forma, nagyon kedvező adófizetési kötelezettséggel.

A foglalkoztatással járó járulékterheket nem lehet azonban katás kényszervállalkozókkal megúszni, mert ilyen esetben drága árat fizetünk!


KATA – Akit mindenki szeretne

Mire figyeljünk ha Kisadózói adózásra váltanánk?

 

Szinte mindenki szeretne Katára váltani vagy legalább a lehetőségeit kihasználni, mert rendkívül egyszerű és igen népszerű adózási forma, nagyon kedvező adófizetési kötelezettséggel.

 

A foglalkoztatással járó járulékterheket nem lehet azonban katás kényszervállalkozókkal megúszni, mert ilyen esetben drága árat fizetünk!

 

Katás adózóknak nem kell külön járulékot, szja-t és társasági adót, illetve iparűzési adót fizetnie. A Kata határa jelenleg évi 12 millió Ft (ami 2019. január 1. napja óta megegyezik az Áfa alanyi mentesség határával, ez korábban 8 millió Ft volt, mert e felett Áfa fizetési kötelezettség keletkezett (8 millió Ft volt 2019. január 1. előtt az alanyi mentesség határa). A Kata jellemzően egy olyan kisvállalkozói adó, amit egyéni vállalkozók vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (Bt-k, Kkt-k) választhatnak. A Kata határ elérése vagy túllépése nem jelenti automatikusan a Kata alanyiság elvesztését, a 12 millió Ft éves határ túllépése után 40 %-os adóterheléssel kell számolni.

 

Milyen esetekben érdemes katára váltani, és mire figyeljünk oda?

 

Mi az, ami nem működik? (Mikor kell kiemelt figyelmet fordítani KATA-s szerződés esetén)

1, Vállalkozásomnak vannak munkavállalói, őket „kiszervezem” kata-s vállalkozónak

2, Tipikusan munkaviszonyban betölthető pozíciókat KATA-s vállalkozói formában végeztetek.

3, Munkaviszony (Ügyvezetői megbízás) mellett KATA-s vállalkozóként is „számláz” a cégnek

 

Ha cégemnek vagy az egyéni vállalkozásomnak vannak munkavállalói, milyen kézenfekvő dolognak tűnhet, hogy elbocsátom őket és egyből katás vállalkozóként beszámláznak nekem. Rengeteg spóroltunk, ezt gondolhatnánk. Ám amikor egy adóellenőrzés keretében később a cégünknél megállapítja a NAV a burkolt foglalkoztatást és megfizettetik velünk a járulékokat bírsággal együtt, máris nem olyan jó ötletnek tűnik. Meghatározott munkaköröket, pl. karbantartás, takarítás stb. kiszervezhetünk és megbízhatunk ezekkel a feladatokkal katás vállalkozót, de arra figyeljünk oda, hogy ez egy valódi megbízás legyen, nem lehet a korábbi munkavállalónkat egyszerűen elküldeni egyéni vállalkozónak és utána „beszámláz” nekünk katás egyéni vállalkozóként. Különösen jellemző ez a trend a takarítási szolgáltatások és a vagyonvédelem területén. Ha viszont ez a volt munkavállalónk más megbízóknál is dolgozik, nekik is számláz, miután kiváltotta az egyéni vállalkozását, és rendelkezik saját tárgyi eszközökkel amit más megbízások teljesítéséhez is igénybe vesz, akkor ez nem minősül színlelt foglalkoztatásnak. Sok esetben nehéz elhatárolni egy katás vállalkozóval kötött megbízási szerződést és egy munkaszerződést. Az egyik alapvető elhatároló ismérv a megbízó/munkáltató utasítási joga, az időbeosztás és az, hogy az adott munkát kinek az eszközeivel végzik el. Ha a cégem megszüntet egy munkakört és ennek a feladatnak az ellátásával egy katás vállalkozót bíz meg, meg kell vizsgálni a fenti elhatároló ismérveket.

 

Példának okáért, ha az egyéni vállalkozásomban foglalkoztatott takarítót elbocsátom, majd pedig ugyanezt a személyt katás vállalkozóként megbízom ugyanennek a feladatnak az ellátásával, én utasítom, én biztosítom a szükséges eszközöket és ez az egyéni vállalkozó csak az én cégemnek számláz, másnak nem, akkor ezt a konstrukciót könnyen minősítheti az adóhatóság színlelt foglalkoztatásnak és megállapíthatja nálunk a foglalkoztatás után fizetendő járulékokat bírsággal együtt. Amennyiben ez az egyéni vállalkozó nem katás, hanem saját egyéni vállalkozásában van bejelentve és nem választott átalányadózást, akkor más a helyzet. Ilyenkor is megállapíthatja a Nav a színlelt foglalkoztatást, azonban adóhiány nem keletkezik, mivel a megbízott egyéni vállalkozó bevallotta és megfizette maga után a járulékokat a saját egyéni vállalkozásában. Ilyen esetben a megbízó bírságra számíthat, de nem lesz adóhiány. Kata és átalányadózás esetén más a helyzet, ugyanis ilyen esetben megállapítják nálunk az elmaradt járulékokat, amik a foglalkoztatást terhelik, ami azért tetemes összeg lehet, főleg ha hosszabb időszakot vizsgál az adóhatóság. A fentiek persze nem jelentik azt, hogy katás vállalkozót nem bízhatunk meg állandó jelleggel, ami valamilyen mértékben hasonlít a munkaviszonyra. Ha az általunk megbízott vállalkozó saját eszközeivel dolgozik, másnak is számláz, mi nem utasítjuk őt úgy, mint egy munkavállalót, hanem megvan az a szabadsága, ami általában egy vállalkozóra jellemző, akkor nehezen lehet ezt a megbízást burkolt foglalkoztatásnak minősíteni, még abban az esetben is, ha ez a vállalkozó nálunk korábban alkalmazásban állt és történetesen ugyanezt a feladatot látta el munkavállalóként. Az elhatárolási szempontok (megbízás vs munkaviszony) gondos megvizsgálása tehát abban az esetben fontos, ha egy munkavállalót elbocsátunk és ugyanannak a feladatnak az ellátásával egy katás vállalkozót bízunk meg.



Dr. Molnár Árpád ügyvéd

Szakszerűség és megbízhatóság

DR. MOLNÁR ÁRPÁD

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adószakértő, közgazdász, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

DR. DÓDA BALÁZS

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adótanácsadó, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.

DR. MÁRK ROLAND

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.