Miután az adós részéről ez termékértékesítésnek minősül, így Áfa fizetési kötelezettséggel járna, melynek azonban sok esetben a pénzügyi nehézségek okán szintén nem tudna eleget tenni.

Az előbbi problémára nyújthat megoldást, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ügylet fordított adózás alá eshet az Áfa tv. 142.§ (1) bekezdés f) pontjának helyes alkalmazása esetén, mely szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján az ügylet fordított adózás alá fog esni, amennyiben az abban foglalt kitételeknek megfelel. Ezen jogszabályi kritériumok közül az alábbi körülményekre kell különös figyelmet fordítani.

Az ügyletben érintett felek tekintetében

• előzetesen azt szükséges tisztázni, hogy mindkét fél adóalanynak minősül-e, figyelemmel arra, hogy fordított adózás csak két adóalany viszonyában értelmezhető, magánszemély esetén nem;
• ezt követően a felek követelést érintő pozícióját szükséges vizsgálni, mert fordított adózás esetén az egyik érintett fél mindig a követelés adósa kell, hogy legyen, míg a másik fél lehet maga a hitelező, vagy az általa kijelölt személy.

Az ügylet tárgya

• termékértékesítés, mely lehet ingó, vagy ingatlan is.

Az ügylet tárgyát érintően fel kell hívni arra a figyelmet, hogy annak átengedése a hitelező (vagy az általa kijelölt személy) számára a követelés

• dologi biztosítékaként kell, hogy történjen ahhoz, hogy fordított adózás alá essen az ügylet. A dologi biztosíték fogalmát az Áfa tv. nem határozza meg. Az Áfa tv. magyarázata szerint a polgári jog szabályai szerint tartalmi értelemben az a biztosíték tekinthető dologi biztosítéknak, mely a létesítését követően minden harmadik fél irányában hatályos, mely lehet zálogjog, visszavásárlási jog, vételi jog stb. Amennyiben nem kívánunk egy adóellenőrzés során vitába bocsátkozni a dologi biztosítéki kritérium teljesülését illetően, úgy a biztosítéki jog bejegyzésre kell, hogy kerüljön közhiteles nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba).

A fentieken túl érdemes megjegyezni, hogy a termék tulajdonjogának átengedése a követelés kielégítésének érvényesítése érdekében kell, hogy történjen, mely követelés lejárt kell, hogy legyen, ahhoz, hogy az ügylet fordított adózás alá essen.

A legfontosabb vizsgálandó körülmények címszavakban:

• adós-hitelező,
• termékértékesítés,
• lejárt követelés,
• dologi biztosíték,
• kielégítés érvényesítése.

Egy ügylet adózását illető kétség esetén mindenképpen előzetesen kérje ki egy szakember véleményét, mert ha az adóhatóság utólag tárja fel az adózási mód helytelen alkalmazását, úgy az szankciókat vonhat maga után.