Nem is gondolnának ilyenre, hiszen nem a fizetésükről van szó, hanem céges pénzt vettek fel a számláról, amit céges kiadásokra fordítottak vagy a házipénztárba befizettek. Ha az ügyvezető vesz fel pénzt a céges bankszámláról, rendelkezésre álla a cég könyvelési anyaga egy esetleges adóellenőrzés esetén, a felvett pénz szabályszerűen bevételezésre került a cég házipénztárába (és meg is van a kimutatott összeg az ellenőrzés időpontjában), vagy készpénzes számlák kiegyenlítésére lett fordítva (és ezt szállító analitikával és főkönyvvel tudjuk igazolni), akkor elvileg nagy gond nincsen. Ha ugyanígy jár el egy céges alkalmazott, vagy eseti megahatalmazott, akkor sem lehet gond, ha a cég az ellenőrzés időpontjában elérhető és van iratanyaga.

A gond akkor kezdődik, amikor évek múltán a cég már megszűnt (kényszertörölték, felszámolták, megszűntnek nyilvánították stb.) és nem elérhető az adóhatóság számára. Ez akkor is előfordulhat, ha értékesítjük a céget és az új tulajdonos által vezetett cég nem elérhető az adóhatóság számára.  Nem csak azokban az esetekben történik ez, amikor a magánszemély a cég ügyvezetője vagy tulajdonosa volt korábban, hanem egyszerű alkalmazottak esetében is, amikor a magánszemély, mint munkavállaló munkaköréhez tartozott bizonyos összegek felvétele, illetve befizetése a céges számlára, vagy adott esetben egyszerű eseti meghatalmazással történt a készpénzfelvétel a céges számláról felettesi (munkáltatói) utasításra. A magánszemély, ha felvette a készpénzt a céges számláról, jobb esetben kap befizetési pénztárbizonylatot a cégtől, amikor elszámol a felvett pénzzel a cég felé és befizeti a cég házipénztárába az összeget. Amíg a magánszemély ellenőrzése során a cég elérhető, együttműködik a revízióval és főkönyvvel, pénztárjelentéssel, vevő analitikával stb. is alá tudja támasztani, hogy a magánszemély az általa felvett összeggel elszámolt a cég felé, addig nincsen gond.

A problémák akkor kezdődnek, ha évek múltán az a cég, amelyiknek a számlájáról a pénzt a magánszemély felvette (mindegy, hogy alkalmazottként volt jogosult rendelkezni a bankszámla felett a magánszemély, vagy eseti meghatalmazással járt el), már nem elérhető, nincsen iratanyaga, és nincsen senki, akivel a cég részéről a revízió fel tudná venni a kapcsolatot. Többször találkoztunk olyan esettel, ahol a magánszemély a vizsgálata során bemutatta a pénztárbizonylatokat, amiket a cégtől kapott a felvett pénz házipénztárba történő befizetésekor, a revízió mégsem fogadta el. Az elutasítás indoka legtöbbször valamilyen formai vagy taralmi hiányosság a pénztárbizonylattal kapcsolatban, amire persze a magánszemélynek semmilyen ráhatása nincsen. A másik fő érv az elutasításra pedig az, hogy a cég, aminek a számlájáról a kérdéses összegek felvételre kerültek, nem adott át könyvelési anyagot, így egy pénztári befizetési bizonylat önmagában semmit nem bizonyít. Segítség lehet adott esetben, ha sikerül mégis csak valamilyen könyvelési anyagot átadni. A cég könyvelőjének az archívumából előkeresett főkönyv és pénztárjelentés segíthet alátámasztani a pénztárbizonylat hitelességét, ennek hiányában a NAV a felvett összeget eltitkolt bevételként megállapíthatja. Ha csak pénztárbizonylatot tudunk bemutatni egy évekkel korábban a cégünk (vagy munkáltatónk cége) számlájáról felvett összegről, az sajnos kevés a Nav-nak. Az adóhatóság a bizonylaton szereplő aláírások olvashatatlanságára, a számviteli törvény szigorú számadású bizonylatokra vonatkozó előírásaira, a sorszámozás hiányosságaira és egyéb okokra hivatkozással valószínűleg a felvett összeget meg fogja nálunk állapítani egyéb jövedelemként. Ha alkalmazottként vettük fel a kérdéses összeget, az sem fog segíteni, ha a volt ügyvezető lenyilatkozza (akár közjegyző előtt), hogy mi alkalmazottként elszámoltunk a cég felé a felvett összegekkel. Hogy mit lehet tenni a fentiek elkerülése érdekében, az egy nagyon nehéz kérdés.

A magánszemély nyilván nem követelhet minden egyes, a házipénztárba történt befizetés után pénztárjelentést a cégtől, azonban jó, ha nem csak egy pénztárbizonylat áll a rendelkezésünkre, hanem legalább a cég akkori könyvelőjének vagy könyvvizsgálójának az elérhetőségével rendelkezünk, illetve az is célszerű, ha a munkaviszony megszűnésekor a magánszemély kér egy igazolást a cégtől arról, hogy minden egyes, a cég számlájáról felvett összeggel maradéktalanul elszámolt a cég felé, a cégnek a magánszeméllyel szemben semmilyen követelése nincsen. Ha pedig mi tulajdonosként eladjuk a cégünket, célszerű az átadásra kerülő könyvelési anyagról másolatot készíteni, mert lehet, hogy jól fog jönni egy adóellenőrzésnél!