{* *}

Duplán lehet az adót megfizetni? Elszámolás bűncselekmény esetén, önellenőrzés, vagy bűnügyi letét?

2021-01-28
Adóeljárás-adóvizsgálat, jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés, nyomozás, költségvetési csalás, adócsalás, bűnügyi letét, áfacsalás

Bizonyos bűncselekmények, így az adóhivatal nyomozó szervének hatáskörébe tartozó bűncselekmény (pl. költségvetési csalás) elkövetése esetén, a Btk. által biztosított korlátlan enyhítés érdekében lehetősége van a gyanúsítottnak a NAV letéti számlájára megfizetni a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt.

 

A Büntető Törvénykönyv alapján korlátlanul enyhíthető ugyanis annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, kivéve, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el, ez esetben a jogszabály a korlátlan enyhítést kizárja. Természetesen az okozott vagyoni hátrány önkéntes megtérítése ez utóbbi esetekben is figyelembe vehető, azonban csak az általános szabályok szerinti enyhítő körülményként.


A fenti jogszabályi rendelkezés alkalmazása, vagy az ügyészséggel egyezség keretében egy enyhébb büntetésre tett vádindítvány érdekében sok adózó dönt úgy, hogy a büntetőeljárás során még a vádemelés előtt az okozott vagyoni hátrányt megtéríti a vonatkozó letéti számlára.

 

Költségvetési csalás gyanúja esetében – általában igazságügyi könyvszakértő bevonásával – pontosan megállapítja a nyomozóhatóság, hogy a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány mely adónemeket érinti, illetve mekkora összegre tehető. Az okozott vagyoni hátrány megtérítésének lehetőségére a nyomozók felhívják a gyanúsított figyelmét.

 

A gyanúsított megfizeti tehát a NAV letéti számlájára az okozott vagyoni hátránynak megfelelő összeget, és bízik abban, hogy a büntetése kiszabása során a korlátlan enyhítés valóban korlátlan lesz. Ez esetben általában az ügyészségnek mindegy is, hogy a magánszemély gyanúsított, vagy az elkövetéssel érintett (pl. áfa csalás esetén) gazdasági társaság utalja be az összeget a letéti számlára, a kötelezettséget a magányszemély gyanúsított nevén tartják nyilván a bűnügyi letéti számlán.

 

Előfordul az az eset is, hogy a gyanúsított ugyan nem ismeri el bűnösségét, de ennek ellenére, felkészülve a legrosszabb esetre (bűnösséget megállapító ítélet) megfizeti a fentiek szerint a feltételezett vagyoni hátránynak megfelelő összeget.

 

De mi történik ezt követően, és mi lesz a letéti számlára befizetett összeg sorsa?

 

Abban az esetben, ha a büntető bíróság felmentő ítéletet hoz, a befizetett összeg visszautalásra kerül, feltéve, hogy a természetes személy korábbi gyanúsítottnak nincs köztartozása. Amennyiben alacsonyabb elkövetési értéket állapít meg a bíróság, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizettek, akkor a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére kerül sor.

 

Probléma akkor merülhet fel, amennyiben az adóhatóság a büntetőeljárásra, illetve az annak során feltárt körülményekre tekintettel, vagy a büntetőeljárástól függetlenül adóellenőrzést indít. Amennyiben ugyanis az adóellenőrzés során ugyanazon tényállásra az adózó terhére adóhiányt (valamint adóbírságot és késedelmi pótlékot) állapít meg, akkor az adózónak fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek meg nem fizetése esetén az adóhatóság végrehajtási szakterülete behajtja a megállapított adóhiányt és jogkövetkezményeket. A bűnügyi letéti számlára korábban befizetett összeg átvezetésére a vonatkozó adónemi adószámlára csak a büntetőbíróság bűnösséget megállapító döntését követően, a bíróság rendelkezése folytán kerülhet sor.

 

A büntetőeljárás azonban évekig is elhúzódhat, így ebben az esetben, ha az érintett tényállás alapján az adóhatóság adóellenőrzés során is megállapítást tett, a letétbe helyezéstől függetlenül kénytelen az adózó megfizetni a megállapítással érintett összeget. Hozzá kell azonban tenni, hogy amennyiben a büntetőbíróság megállapítja a terhelt bűnösségét, akkor rendelkezni fog a letétbe helyezett összeg átvezetéséről, ami így duplán fog megjelenni az adózó adófolyószámláján (ha az adóellenőrzést követően is megfizetésre került), így az adómegállapításon felüli összeg kiutalását kérheti az adózó.

 

Bizonyos esetekben lehetséges opció lehet az érintett adónem önellenőrzéssel történő módosítása is. Önellenőrzésre ugyanis az adózónak bármikor lehetősége van, egyetlen korlátja, hogy amennyiben adóellenőrzés indul, az erről szóló értesítés átvételével beáll az önellenőrzési tilalom, vagyis az adóellenőrzéssel érintett adónem és időszak a továbbiakban nem önellenőrizhető. Jogkövetési vizsgálat, vagy nyomozás folytatása esetén azonban önellenőrzési tilalomról nem beszélhetünk, így ezen eljárások során az adózó jogosult bevallásait felülvizsgálni és adott esetben önellenőrzéssel módosítani. A jogkövetési vizsgálat – adóellenőrzés - nyomozás kapcsolatáról bővebben korábbi cikkünkben olvashat (https://adoeljaras.hu/hu/cikkek/2021-01-06-megszunnek-az-adoellenorzesek-jogkovetesi-vizsgalat-utan-nyomozas)

 

Fontos azonban megjegyezni, hogy önellenőrzés esetén, amennyiben az önellenőrzött adókötelezettséget az adózó meg is fizeti, az egy esetleges későbbi büntetés kiszabása során is korlátlan enyhítő körülménynek minősül, függetlenül attól, hogy nem a bűnügyi letéti számlára került ezen összeg megfizetésre. Kiemelendő az is, hogy a nyomozók minden esetben a letéti számlára történő megfizetést preferálják, és ajánlják, holott az önellenőrzés és az adónemi megfizetés is megfelelő az enyhítő körülmény figyelembe vétele érdekében. Az önellenőrzéssel elkerülhető emellett az adóellenőrzés, bár nem kizárt, hogy indul, de amennyiben a megfelelő adónemre és összegre végeztük el a korrekciót, az adóhatóság adóhiányt eredményező megállapítást nem fog tudni tenni. Emellett ezáltal elkerülhetjük a jogkövetkezmények (adóbírság, késedelmi pótlék) kiszabását is. Az önellenőrzés minden esetben egy önkéntes döntés az adózó részéről saját elhatározásuk, illetve jól felfogott érdekük alapján.

 

Sokan kérdezik azonban ennek kapcsán, hogy egy önellenőrzés az nem egyenlő egy beismeréssel? Nézzük erre egy példát. Számla befogadó pozícióban lévő adózó partnerénél jogkövetési vizsgálatot kezd az adóhatóság, amely során megállapítja, hogy a gazdasági esemény nem történt meg, vagy nem a felek között ment végbe, így az adólevonási jog nem gyakorolható, a számla fiktív. A fiktív számlákhoz kapcsolódó joggyakorlatról korábbi cikkünkben írtunk részletesen (https://adoeljaras.hu/hu/cikkek/2020-04-01-fiktiv-szamla-a-kuria-joggyakorlataban)

 

Ebben az esetben a számla befogadó adóalany dönthet úgy, hogy az adóellenőrzés megindulása előtt az érintett számlákat kiveszi a könyveléséből, azokat önellenőrzéssel módosítja, vagyis az ezekhez kapcsolódó Áfa adólevonási jogot nem érvényesíti, illetve természetesen a számla költség részét is helyesbíti Tao bevallásában. Az önellenőrzés az adózó szuverén döntése, ebbe a hatóság nem szólhat bele. Önellenőrzésre mindemellett nem csak azon okból kerülhet sor, hogy a számla befogadó adózó tudatosan adókijátszásban vett részt, és ezt elismeri, hanem egyéb okból is. Például, hogy ugyan valóban, adóminimalizáló, kétes partnertől fogadott be számlát, az adókijátszásról ugyan nem tudott, azonban elmulasztotta az elvárható körültekintést partnere kiválasztása során, így az esetleges későbbi eljárások (adóellenőrzés, nyomozás), és az ezekkel járó kellemetlenségek elkerülése érdekében az érintett számlákat önellenőrzi.

 

Meg kell jegyezni, hogy önmagában egy önellenőrzés nem mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amennyiben bűncselekmény történt, azonban a korábban írtak szerint egyrészt korlátlan enyhítésre okot adó körülmény lehet, ha egyben az érintett adó is megfizetésre kerül, másrészt, ha még nem indult büntetőeljárás, az önellenőrzés következtében kisebb az esély, hogy az ügyben nyomozás induljon.

 

Más a helyzet, ha az adózó biztos abban, hogy végig jogszerűen járt el, és igazát mind az adóhivatal nyomozó, mind adó szakterülete előtt induló eljárásokban is bizonyítani akarja. Ez esetben ugyanis, az önellenőrzés helyett érdemes a bűnügy letéti számlára megfizetni az esetleges gyanúsítással érintett összeget, ugyanis az az ártatlanságot kimondó ítéletet követően az adózó részére a korábban ismertetettek szerint visszajár.



Dr. Dóda Balázs ügyvéd, adótanácsadó

Szakszerűség és megbízhatóság

DR. MOLNÁR ÁRPÁD

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adószakértő, közgazdász, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

DR. DÓDA BALÁZS

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adótanácsadó, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.

DR. MÁRK ROLAND

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.