{* *}

KATA – változások 2021, szigorodó szabályok

2021-01-28
Adóeljárás-adózás, kata, kisadózó, kata változások 2021

Szinte mindenki szeretett volna Katára váltani, vagy legalább a lehetőségeit kihasználni ennek a 2013-ban bevezetett adózási formának, mert rendkívül egyszerű, népszerű volt bevezetése óta, és jelenleg is az, nagyon kedvező adófizetési kötelezettséggel, azonban a 2021. január 1-től életbe lépett változások jelentős szigorításokat hoztak, ezeket vesszük sorra jelen cikkünkben.


Kétségkívül a 3 millió forintos bevételei plafon bevezetése az egyik legfontosabb életbe lépett változás. Az új szabály értelmében, ha egy katás adóalany (egyéni vállalkozó, betéti társaság) kifizetőnek minősülő beföldi adóalanytól szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt éves szinten, a számla befogadója 40 %-os plusz adót köteles megfizetni a 3 millió forint feletti rész után. Külföldi kifizetőtől szerzett, éves szinten a 3 millió forintot meghaladó bevétel felett azonban nem a bevétel teljes összege, hanem a 71,42 %-a után kell megfizetni a bevételt terhelő plusz adót. Külföldi kifizető esetén azonban fontos odafigyelni arra, hogy a plusz adót a katás adóalany köteles bevallani és megfizetni, nem a külföldi számlabefogadó! A 40 %-os külön adó korábban is létezett, ezt a katás vállalkozónak kellett megfizetnie, ha átlépte az alanyi adómentesség (korábban 8, jelenleg 12 millió Ft/év) határát. A 40 %-os adót a 12 millió Ft feletti rész után a katás vállalkozó vallotta be és fizette meg.

 

Ehhez a szabályhoz társult most a számla befogadóját terhelő, szintén 40%-os plusz adó, az éves szinten számított 3 millió Ft feletti juttatott bevétel után. A kifizetőnek minősülő számlabefogadó a tárgyhónapot (vagyis amelyik hónapban túllépte a 3 millió Ft-ot) követő hónap 12 napjáig köteles bevallani és megfizetni a plusz adót.

 

A másik fontos változás a katás vállalkozó és a kifizetőnek minősülő kapcsolt vállalkozása közötti számlázás. Az új szabályok értelmében ilyen esetben, vagyis ha a számla befogadója a katás adóalany kapcsolt vállalkozásának minősül az adózás rendjéről szóló törvény (2017. évi CL törvény) értelmében, minden egyes befogadott számla után a kifizetőnek minősülő számlabefogadó köteles megfizetni a 40%-os adót. Ebben az esetben nincsen összeghatár, a plusz adó minden számla után fizetendő, amit a belföldi kifizető a kapcsolt vállalkozásának minősülő katás adóalanytól befogad. Abban az esetben, ha a kapcsolt vállalkozás nem minősül kifizetőnek, a 40%-os adót a katás adóalany köteles megfizetni.

 

Az a gyakorlat, amit tehát eddig sokan folytattak, vagyis, hogy valamely katás adóalanynak minősülő családtag „beszámláz” a családi cégnek, immár nem folytatható, illetve nem éri meg a 40 %-os plusz adó miatt.

 

Szintén fontos hangsúlyozni, hogy a „többes katázás” megszűnt, egy adóalany csakis egy jogviszonyban lehet a Kata alanya.

 

Említést érdemelnek a fentieken túlmenően az újonnan bevezetett adatszolgáltatási kötelezettségek. A korábbi szabályozás értelmében, ha a katás adóalany éves szinten 1 millió Ft-ot meghaladó bevételt szerzett üzleti partnerétől, mind a katás vállalkozás, mind a partner köteles volt az adatszolgáltatásra. Ez a szabály nem változott, azonban 2021. január 15 napjáig minden katás vállalkozó írásban kellett, hogy tájékoztassa a kifizetőnek minősülő szerződéses partnereit arról, hogy kiadózónak minősül. A kifizető pedig köteles a tárgyévet követő év január 31 napjáig értesíteni a katás vállalkozást arról, hogy milyen összeget vett alapul a 40%-os mértékű adóhoz.

 

Összegezve a fentieket, az életbe lépett változások még jobban szolgálják azt a célt, hogy ne lehessen valakit munkaviszony helyett burkoltan, katás vállalkozóként foglalkoztatni. A 2020. július 1-től bevezetett online számlázással és NAV felé történő adatszolgáltatással, valamint a fentiekben ismertetett szigorításokkal vélhetően a burkolt foglalkoztatás, a kata visszaélésszerű alkalmazása nagyobb mértékben vissza fog szorulni és valóban csakis azok az adóalanyok fogják ezt az adózási formát választani, akik erre jogosultak.



Dr. Molnár Árpád ügyvéd, adótanácsadó

Szakszerűség és megbízhatóság

DR. MOLNÁR ÁRPÁD

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adószakértő, közgazdász, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

DR. DÓDA BALÁZS

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adótanácsadó, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.

DR. MÁRK ROLAND

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.