{* *}

Munkavégzés kisadózó vállalkozás mellett

2021-03-01
Adóeljárás-adózás, kata, kisadózó, kata és munkaviszony, kata és megbízás

A kisadózó vállalkozásokat érintő idei jogszabályváltozások okán sok vállalkozó fejében megfordul a lehetőség, hogy tevékenységének egy részét gazdasági társaság alapításával, ezen társaságon keresztül fejtse ki.

 

A kisadózó vállalkozás melletti munkavégzésének természetesen semmi akadálya nincs, a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett azonban minden esetben célszerű átgondolni az egyes jogviszonyokból fakadó adó-járulékfizetési kötelezettségeket.


 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

                   

A személyes közreműködés, vagyis a vezető tisztségviselésen kívüli tevékenység ellátása történhet:

-       munkaviszonyban, ha munkaszerződés alapján végeznek munkát,

-       megbízási jogviszonyban, ha megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, és azt a Ptk. szabályai szerint kötötték,

-       tagsági jogviszonyban (társas vállalkozóként), ha a tevékenységüket nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében végzik.

 

Annak eldöntése, hogy az ügyvezetői teendők és a személyes közreműködés ellátása milyen jogviszonyban történik, adózói kompetencia, azonban a járulékfizetési kötelezettséget mindez befolyásolhatja.

 

Kisadózó tagsági jogviszonyt nem létesít a gazdasági társaságban

 

Amennyiben a kisadózó vállalkozó megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőként (választott tisztségviselő) nem tagja a társaságnak, biztosítási jogviszonya abban az esetben jön létre, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

 

Ha az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül, akkor biztosítási jogviszony és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

A megbízási jogviszony alapján végzett tevékenység nem munkaviszonynak minősül, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak.

 

Függetlenül attól, hogy a megbízásos ügyvezetői tevékenységre tekintettel részesül-e díjazásban főállású kisadózónak minősül, mivel a Katv. 2. § 8. pontjának a) pontja szerinti feltétel nem teljesül.

 

Abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését legalább heti 36 órás munkaviszonyban látja el, akkor biztosítási jogviszonya a munkaviszonyra tekintettel jön létre és kisadózóként nem minősül főállásúnak, azaz 25 ezer forint a tételes adó mértéke.

 

Azonban, ha a munkaviszonya nem éri el a heti 36 órát, akkor főállású kisadózóként kötelezett a tételes adó megfizetésére.

 

Kisadózó tagsági jogviszonyt létesít a gazdasági társaságban

 

Amennyiben a kisadózó vállalkozó tagsági jogviszonyt létesít egy gazdasági társaságban, de sem személyes közreműködést, sem ügyvezetői tevékenységet nem lát el a tag, akkor biztosítási jogviszony és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

Abban az esetben viszont, ha a kisadózó vállalkozó tagja egy gazdasági társaságnak és ezen társaság ügyvezetését is ellátja, úgy figyelemmel kell lenni a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 21.1. és 21.5. pontjaira, melyek alapján a társaság tagja társas vállalkozónak minősül, ha:

 

21.1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

21.5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül. személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony) vagy

 

Abban az esetben, ha az ügyvezető tagja a társaságnak, azonban a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, és az ügyvezetői teendőket nem munkaviszony keretében látja el, akkor e tevékenységére tekintettel főállású társas vállalkozónak minősül.

 

A társaságban fennálló főállású társas vállalkozói jogviszonyt nem befolyásolja, ha a magánszemély egy kisadózó vállalkozás tagja, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét kisadózóként folytatja.

 

Amennyiben tehát a társaság személyes közreműködést nem vállaló tagja az ügyvezetői tevékenységet megbízási jogviszony keretében látja el, akkor főállású társas vállalkozóvá válik. Ebben az esetben az ügyvezetés díjazását kell a személyes közreműködés díjazásának tekinteni. Azonban, ha a díjazás nem éri el a minimálbért, a Tbj. 39. § (1) bekezdése alapján a társadalombiztosítási járulék alapja havonta akkor is legalább a minimálbér összege.

 

Ha a társaság tagja az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, akkor járulékfizetési kötelezettség a munkaszerződésben meghatározott munkabér alapján keletkezik, figyelemmel ez esetben is a kötelező járulékalapra.

 

A Katv. 2. § 8. pont a) és g) alpontja alapján nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel annak a feltételnek, hogy legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

 

Ez azt jelenti, hogy ha a társaság tagja a megbízásos ügyvezetésre tekintettel társas vállalkozónak minősül (függetlenül attól, hogy díjazásban részesül-e), vagy heti 36 órás munkaviszonyban áll, akkor kisadózóként nem minősül főállásúnak és 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett. Azonban, ha az ügyvezetésre tekintettel nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, akkor kisadózóként főállásúnak minősül és 50 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett.



dr. Márk Roland ügyvéd

Szakszerűség és megbízhatóság

DR. MOLNÁR ÁRPÁD

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adószakértő, közgazdász, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

DR. DÓDA BALÁZS

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, adótanácsadó, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.

DR. MÁRK ROLAND

A Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvédje, a Molnár és Társai Ügyvédi Társulás alapító tagja.