A tavaly létező közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, mely működési forma az idei évtől áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő családtagok számára, akik közösen kívánnak mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Az őstermelők családi gazdasága tehát egy önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelyben a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.

Az őstermelőt és az őstermelők családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba. Az őstermelők családi gazdaságának adózása az őstermelőknél megszabott értéket többszörözi a résztvevők számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatja meg a 4 személyre számított összeget, tehát jelenleg a megközelítőleg 80 millió forintot, ami azért egy szignifikáns összeg. A tavalyi évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nőtt az az értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell szja bevallást készítenie. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak. Átalányadózás esetén a korábbi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nőtt az idei évtől. Eddig az összeghatárig jövedelmet kell számolni, de nem kell Szja-t fizetni.

A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ebben a sávban a teljes jövedelmet, vagyis a 20 millió Ft-ot kell figyelembe venni, azonban 90%-os költséghányad alkalmazása mellet. Tehát mondjuk ha 20 millió Ft a jövedelem, akkor ennek a 10 %-a, 2 millió Ft a bevétel. Ezután kell fizetni 15 % Szja-t, ami 300.000 Ft és 15,5 % szociális hozzájárulási adót, ami 310.000 Ft, vagyis az adóterhelés egy őstermelőre számítva 610.000 Ft 20 milliós bevétel esetén. A fentebb említett 80 millió Ft-os határ egy négy családtagból álló őstermelők családi gazdasága esetén 4x610.000 Ft-os adóterheléssel jár, ami igen kedvező. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni és nem alkalmazhatóak az átalányadózás szabályai. Ha egy családban van olyan családtag, aki nem vett részt a termelésben, de részt tudna venni, érdemes bevonni ezt a családtagot is a családi gazdaságba, hiszen az őstermelők családi gazdasága négy résztvevővel biztosítja a legkedvezőbb adózást.

Kedvező változás az idei évtől szintén, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások pedig nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak. Átalányadózást az őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 80.352.000 forintot. Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg. Az őstermelők családi gazdasága egy alapító szerződéssel jön létre. 

Az őstermelők családi gazdasága alapításának céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek, amely tartalmazza a használatukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, a használatukban lévő mezőgazdasági termelőeszközöknek, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak az őstermelők családi gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátást, a folytatandó mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket, a személyes közreműködés formáját, az őstermelők családi gazdaságát képviselő őstermelő személyét, valamint az őstermelők családi gazdaságának központját. Az őstermelők családi gazdaságát egy családtag képviseli. Fontos, hogy az összes résztvevő családtag őstermelőként legyen nyilvántartva, egy őstermelő pedig egyszerre csak egy őstermelők családi gazdaságában vehet részt. Magára az intézményre és a tagok egymás közötti viszonyára pedig a Ptk. polgári jogi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.