Az utóbbi időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az adóhatóság sokkal nagyobb számban indít úgynevezett jogkövetési vizsgálatokat, mialatt az adóellenőrzések száma folyamatosan csökken. Tehát a vizsgálatok döntő többsége jogkövetési vizsgálat, hagyományos adóellenőrzés gyakorlatilag már csak abban az esetben indul, ha a jogsértés ténye az adóhatóság számára rendelkezésre álló, vagy beszerezett adatokból egyértelműen megállapítható, így az adóhatóság a megindított adóellenőrzések döntő többségét eredményesen – megállapítással – zárja le.
De mi a különbség a jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés között? Mikor követi a jogkövetési vizsgálatot adóellenőrzés és mikor büntetőeljárás (nyomozás)?
Jogkövetési vizsgálat során a jogszabályok szerint az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében, valamint vizsgálhatja az egyes gazdasági események valódiságát, illetve adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében.
A jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés között a fő különbség, hogy amíg a jogkövetési vizsgálat nem teremt lezárt időszakot, addig az adóellenőrzés igen. Vagyis amennyiben egy adózónál adóellenőrzés indul, akkor az ennek megkezdéséről szóló értesítés kézbesítésével beáll az önellenőrzési tilalom, melynek következtében az adott adónem és időszak önellenőrzéssel nem módosítható. Jogkövetési vizsgálat esetében erről nem beszélhetünk, vagyis akár a vizsgálat során bármikor, akár a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyvet követően az adózó nyújthat be önellenőrzést. Különösen ez akkor ajánlott, amennyiben a jogkövetési vizsgálat ez adózó terhére eltérést tár fel, akkor általában az ilyen megállapítást adóellenőrzés követi, azonban ennek megindulásáig az adózó módosíthatja korábbi bevallásait önellenőrzéssel, így az amennyiben az elmulasztott adót bevallja, az adóbírságot elkerüli.
A másik különbség a két vizsgálat típus között, hogy amíg az adóellenőrzést minden esetben határozat követ, addig a jogkövetési vizsgálatot csak jegyzőkönyv, határozat nem minden esetben, ugyanis az adóhatóság adókülönbözetet/adóhiányt, illetve ehhez kapcsolódóan adóbírságot csak adóellenőrzés keretében állapíthat meg. Egyéb szankciót, amennyiben a jogkövetési vizsgálat során eltérést tár fel az adóhatóság, természetesen alkalmazhat, pl. helyszíni ellenőrzés során nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén mulasztási bírságot és üzletbezárás intézkedést alkalmaz, ez esetben határozat követi a jogkövetési vizsgálatot is.
Szintén különbség a két vizsgálat között, hogy ugyanazon időszakra és adónemre bármennyi jogkövetési vizsgálatot indíthat akár egymást követően az adóhatóság, adóellenőrzésből az adott időszakra és adónemre egy folytatható le, a felülellenőrzés és ismételt ellenőrzés ritka esetei kivételével.
A jogkövetési vizsgálat elsődleges célja, hogy az adóellenőrzéshez képest egy időben gyorsabb vizsgálat során (alapesetben 30 nap), egy általában rövidebb időszakot vizsgáljon az adóhatóság, mely során a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrzi.
Ennek célja egyrészt a hiányosságok, hibák feltárása mellett az adózók jogkövető magatartásának ösztönzése, az adózók segítése.
Egy másik, és újabban egyre gyakoribb célja a jogkövetési vizsgálatoknak, hogy ennek során az adóhatóság egy későbbi nyomozáshoz, vagy már egy ismeretlen elkövetővel szemben folyamatban lévő nyomozáshoz az adóeljárás során gyűjtsön be adatokat és bizonyítékokat, melyeket a későbbiekben már a büntetőeljárás során használhat fel.
Az új büntetőeljárási szabályok alapján ugyanis gyanúsítás esetén a nyomozás iratait a gyanúsítotti kihallgatást követően kérelemre át kell adni a terhelt és védője számára. A korábbi eljárási szabályok alapján az iratok átadására csak a nyomozás befejezését követően került sor.
Adott esetben tehát a jogkövetési vizsgálat során begyűjtött bizonyítékokat (dokumentumok stb.) és az eljárás során tett nyilatkozatokat kapja készhez az adóhatóság nyomozó szerve, amennyiben az adóhatóság adó szakterülete bűncselekmény gyanúját észlelve büntető jelzéssel él egy jogkövetési vizsgálat során feltártak okán. Sok esetben azonban a NAV nyomozási területe keresi meg az adószakterületet, hogy egy folyamatban lévő büntetőeljárás érdekében folytasson jogkövetési vizsgálatot, mely során beszerzett bizonyítékokat már a nyomozás során használják fel.
Látni kell azonban, hogy az adóhatóság által feltárt jogsértések 90 százaléka az általános forgalmi adóhoz kapcsolódik. Ami nem meglepő annak tudatában, hogy míg a társasági adó hazánkban az egyik legalacsonyabb az unióban, addig az Áfa a legmagasabb. Az adócsalások, költségvetési csalások egy nagy része a klasszikus láncügyletes áfacsalás, a másik része a foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Mindkettő, de az első eset különösen szervezetten felépített és irányított tevékenységet feltételez. Emiatt lehetséges az, hogy egy, a számlakiállító partnerünknél feltárt szabálytalanság okán, a számlabefogadó társaságot is „előveszi” az adóhatóság, ha nem járt el kellő körültekintéssel a partner kiválasztása és az ügylet teljesítése során. Sok érintett nem is veszi komolyan a folyamatban lévő jogkövetési vizsgálatot, mondván, hogy az úgyis a partneremnél indult, engem nem érint, esetleg meggondolatlanul, vagy jogi képviselő nélkül tesz egy szerencsétlen nyilatkozatot, amellyel visszafordíthatatlan problémákat okozhat magának a későbbiekben.
Az adóhatóság a jogszabályi környezet (online kasszák, elektronikus számlázás) és a digitális technológia fejlődésével valós időben láthatja és értékelheti (mesterséges intelligenciát is igénybe véve, kockázat értékelő programok segítségével) az adózói jogsértéseket, melyekre biztosan és nagyon rövid időn belül tud reagálni.
Visszakanyarodva tehát a cikk elejéhez a jogkövetési vizsgálatot feltárt probléma esetén, adóellenőrzés, és vagy nyomozás követheti. Azonban egyre több esetben adóellenőrzés egyáltalán nem, csak nyomozás követi a jogkövetési vizsgálatot.
A NAV elnöke, Sors László nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Idővel a helyszínen nem is lesz szükség ellenőrzésre, hiszen mindig pontosan látjuk, mi történik a cég életében. A megfelelő algoritmusok pedig megtalálják a gyanús jeleket. Mindezt összegezve úgy fogalmazhatok, a NAV-nak egyre inkább a szolgáltató szerepe kerül előtérbe a korábban meghatározó hatósági szemléletmóddal szemben. Ez persze nem zárja ki azt, hogy aki viszont tudatosan nem tartja be a játékszabályokat, az nagy valószínűséggel úgy jár, hogy bekopogtatunk hozzá egy hajnali órán, nem sokkal azután, hogy kitalálta a bűnös szisztémát.”
A fentiek alapján különösen fontos, hogy vegyük komolyan az indult jogkövetési vizsgálatot, adott esetben kérjük szakértő jogi képviselő közreműködését, segítségét!
Dr. Dóda Balázs ügyvéd, adótanácsadó
