a) A kutatás

A kutatás, mint kényszerintézkedés a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatására, irányulhat, de kiterjedhet információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is.

Garanciális szabálya az eljárásjogi törvénynek, hogy a kutatást a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek, vagy a bíróságnak el kell rendelnie, azaz arról határozatot kell hoznia, határozat hiányában csak kivételes esetben foganatosítható kutatás, így a kényszerintézkedéssel érintett személy minden esetben jogosult megismerni a kutatás célját, a határozatot számára a kutatást megelőzően át kell adnia az eljáró hatóságnak.

A kutatás elrendelésének oka az lehet, ha megalapozottan feltehető, hogy az

a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,

b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,

c) bizonyítási eszköz megtalálására,

d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy

e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására

vezet.

A határozatból a kényszerintézkedéssel érintett személynek meg kell tudnia állapítania, hogy a kutatás mely személy, bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog, információs rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, azaz a kutatás csak meghatározott célból foganatosítható, és a határozatnak tartalmaznia kell, hogy mindezt milyen tények támasztják alá a hatóság szerint.

b) A motozás

A motozás szintén a bizonyítási eszközök, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá eső dolgok megtalálása céljából foganatosítható kényszerintézkedés, de ez a motozás alá vont személy ruházatának és testének az átvizsgálása irányul azzal, hogy a nála található bármely dolog is átvizsgálható.

A motozás szintén határozattal foganatosítható a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel vagy az olyan személlyel szemben, akiről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál. A motozás elrendelésére a nyomozó hatóság vagy az ügyészség jogosult, az elrendelésből az előbbiekben írtaknak ki kell derülnie.

c) A lefoglalás

A Be. 308. § (1) bekezdése szerint a lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.

Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet, melyre szintén csak határozattal kerülhet sor, a lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

A lefoglalás részletszabályai helyett e helyütt inkább annak tárgyára térnénk ki a Btk. Kommentárjának magyarázatával. A bizonyítási eszköz egy értelemszerű kategória, míg az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá vagyont a Btk. részletszabályai definiálják.

Elkobzás

A Btk. alapján el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.

A bűncselekmény eszközéül használt dologról csak szándékosan elkövetett bűncselekménynél lehet szó. Gondatlan bűncselekményeknél az eszköz elkobzása fogalmilag kizárt.

Az elkobzás általában akkor is kötelező, ha a dolog nem az elkövető tulajdona; ez alól kivétel, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen nem tudott, akkor az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja.

El kell kobozni továbbá azt a dolgot, ami a bűncselekmény elkövetése útján jön létre, azaz a bűncselekmény produktumát.

El kell kobozni azt a dolgot is, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak.

A bűncselekmény befejezését követően a dolog elszállítására rendszerint járművet használnak az elkövetők. A rendelkezés célja elsősorban ennek az ún. mozgó bűnözésnek a megelőzése. A mozgó bűnözés jellemzője elsősorban az, hogy az elkövetők cselekményeiket sorozatban követik el, és a jármű felhasználásával részben megkönnyítik a cselekmények elkövetését (pl. a dolog elszállítását), részint pedig megnehezítik a felderítést.

Ezek a szállításra használt eszközök e rendelkezés nélkül nem lennének elkobozhatóak, mivel azok nem olyanok, amelyeket a bűncselekmény elkövetéséhez használtak eszközül, nem is a bűncselekmény útján jönnek létre, ahogy nem is olyan dolgok, amelyre a bűncselekményt elkövették.

Azt a dolgot is el kell kobozni, amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik.

Ez a szabály kisegítő jellegű; olyan tárgyak elkobzására ad lehetőséget, amelyeket a törvényhely egyéb rendelkezései alapján nem lehetne elkobozni, ezért egyéb - közigazgatási - eljárást kellene ennek érdekében lefolytatni. Ennek elkerülése érdekében szerepel a rendelkezés a törvényben.

Vagyonelkobzás

A Btk. alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

A fentiek alapján a költségvetési csalás elkövetőjével szemben akkor, ha a bűncselekmény a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel függ össze, a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni.

Ugyanez irányadó akkor, ha az elkövető a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt veszi jogosulatlanul igénybe, azzal azonban, hogy ilyenkor a vagyonelkobzás mértékénél a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény az irányadó.

Amennyiben a költségvetési csalás azzal valósul meg, hogy a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használja fel az elkövető, a vagyonelkobzás mértékénél a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzeszközökre kell figyelemmel lenni.

A kétszeres elvonás tilalmára tekintettel akkor, ha a kiesett bevétel megfizetésére, a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzeszközök visszafizetésére az annak kapcsán eljárni jogosult hatóság az elkövetőt vagy azt a gazdálkodó szervezetet, amelyik azzal gazdagodott, már kötelezte, nincs helye vagyonelkobzás alkalmazásának.

Amennyiben a kötelezés nem éri el a bíróság által megállapított bevételkiesés, jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérő felhasználás mértékét, az intézkedést - az egyéb feltételek fennállása esetén - a fennmaradó részre kell alkalmazni.

A vagyonelkobzást az elkövetővel szemben, illetve akkor, ha az ilyen vagyonnal nem az elkövető, hanem gazdálkodó szervezet gazdagodott, az utóbbival szemben kell elrendelni.

Nem sértheti a vagyonelkobzás a sértett érdekeit és olyan személy érdekeit, aki az elkövetőtől a vagyontárgyat jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

A vagyonelkobzás körének meghatározása egyértelművé teszi, hogy a jogszerűen szerzett vagyonra főszabályként nem rendelhető el vagyonelkobzás.

Vagyonelkobzást rendelnek el arra a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett.

Ez a szabály kiterjeszti a vagyonelkobzás alkalmazását arra a vagyonra is, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon helyébe lépett. E rendelkezés alapján lehet kimondani a vagyonelkobzást, ha a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontárgy nem az eredeti állapotában marad meg az elkövető birtokában vagy rendelkezése alatt, hanem átalakul, illetve más vagyontárgy lép a helyébe. Ha pl. valaki lopott építőanyagból a saját tulajdonában vagy használatában álló földre épít, a vagyonelkobzást az anyag értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve lehet kimondani.

Elrendelik a vagyonelkobzást olyan vagyontárgyra is, amelyet az elkövető bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon helyébe lépett vagyontárgy felhasználásával, de a polgári jog szabályai szerint törvényesen szerez meg.

Vagyonelkobzást rendelnek el arra a vagyonra is, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak.

Ezen szabály vonatkoztatható olyan vagyontárgyra vagy szolgáltatásra, amellyel anyagilag támogatják a bűncselekmény elkövetőjét, pl. lakást biztosítanak a számára, vagy gondoskodnak az eltartásáról, hogy zavartalanul vihesse véghez a cselekményt.

Vagyonelkobzást rendelnek el továbbá arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Ezen szabály alapján kobozható el az a vagyon, ami pl. a vesztegetési cselekmény kapcsán ígért vagyoni előny tárgya volt.

A vagyonelkobzás alkalmazása során fontos szabály, hogy az nemcsak akkor rendelhető el, ha a vagyon megszerzője tudott a vagyon eredetéről. Annak van jelentősége, hogy a vagyonnal gazdagodott, vagyis azt akár visszterhesen, akár ingyenesen megszerezte, azzal azonban, hogy a Btk. gondoskodott a vagyon(tárgyat) jóhiszeműen és ellenérték fejében megszerző személy érdekeinek védelméről. Így nem rendelhető el vagyonelkobzás

- arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,

- arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,

- a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontja vagy a (2) bekezdés szerinti vagyonra, ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában fizetési kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség erejéig.

Fontos, hogy a jogszabály törvényi vélelmet állít fel, és az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, függetlenül az előbbiektől, amelyet az elkövető

- bűnszervezetben való részvétele,

- a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének,

- az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett.

A jogszabály felállít továbbá még egy vélelmet, mely alapján az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, melyet bizonyos, a Btk-ban tételesen meghatározott bűncselekmények elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.

A fenti törvényi vélelmek esetén a jogszabály megfordítja a bizonyítási kötelezettséget, és az elkövetőt terheli annak bizonyítása, hogy az adott vagyon nem bűncselekményből származik.

d) A zár alá vétel

A Btk. Kommentárja szerint a zár alá vétel olyan kényszerintézkedés, amely a vagyontárgyak és a vagyoni jogok feletti szabad rendelkezést ideiglenesen korlátozza. Célja a vagyonelkobzás és a polgári jogi igény érvényesítésének a biztosítása.

Elrendelésének feltétele, hogy az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyjon, amely megalapozza a vagyonelkobzás alkalmazását vagy az eljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek. További feltétel, hogy megalapozottan lehessen tartani azon vagyontárgyak és vagyoni jellegű jogok elvonásától, amelyekből a vagyonelkobzás és a polgári jogi igény kielégítésére sor kerülne.

A megalapozottságot objektív tények, körülmények igazolják. A bíróságnak vizsgálni kell, hogy a konkrét ügyben fennállnak-e olyan tények, körülmények, amelyek a vagyoni kielégítés meghiúsítását valószínűsítik. A vizsgálat egyrészt arra irányul (a Btk. 74. §-a alapján) hogy a konkrét ügyben a vagyonelkobzás elrendelésének lehet-e helye. Másrészt megalapozott-e a polgári jogi igény, illetve mindkét esetben valószínűsíthető-e a kielégítésre szolgáló vagyontárgyak, vagyoni jogok elvonása. Önmagában nem elegendő, hogy polgári jogi igényt érvényesítenek vagy a vagyonelkobzás lehetősége fennáll. A harmadik feltételnek is teljesülni kell - a kielégítés meghiúsításának veszélye - ahhoz, hogy a zár alá vételt elrendelje a bíróság.

A zár alá vétel elrendelésének előfeltétele, hogy a terhelt rendelkezzen felderített, meghatározott vagyonnal. Ha a zár alá vételt vagyonnal nem rendelkező terhelttel szemben rendelték el, a kényszerintézkedést - kifejezett előírás hiányában is - meg kell szüntetni (BH 2006.349.).

Amennyiben az ingatlan elkobzásának a feltételei fennállnak, akkor a zár alá vétel elrendelése már nem mérlegelés kérdése, hanem a (4) bekezdés érelmében törvényi kötelezettség.

Számtalanszor előfordul, hogy a terhelt, amikor ellene megindul a büntetőeljárás, a tulajdonában lévő ingatlanokat vagy azok egy részét elidegeníti, elajándékozza. Sokszor még a szerződéskötés időpontja vagy az ingatlan-nyilvántartásba való késedelmes "beadás" igazolja, hogy az elidegenítésre a büntetőeljárás megindítását követően került sor.

A kényszerintézkedés célja kettős: egyrészt a vagyontárgyak és a vagyoni jogok zár alá vételével a sértettek érdekeit szolgálja, másrészt a vagyoni jellegű szankciók érvényesítését. A hatályos szabályozás már bárkivel szemben lehetővé teszi a zár alá vétel alkalmazását. Olyan személlyel szemben is, akire a bűncselekményből származó vagyontárgyat, valamint a bűncselekmény elkövetéséért kapott vagyontárgyat az elkövető átruházta. Szintén a vagyonelkobzás tárgya és így zár alá vehető az a vagyon is, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett. A vagyonelkobzásnak, mint intézkedésnek az a célja, hogy a bűncselekmény elkövetése során szerzett, a bűncselekményből származó vagy annak helyébe lépő vagyon ne maradjon az elkövetőnél, ne kerüljön más birtokába sem. Azzal sem az elkövető, se más ne gazdagodjon, hanem elvonása megtörténjen. A vagyonelkobzás akkor sem mellőzhető, ha a vagyonnal természetes személy vagy gazdálkodó szervezet jogellenesen gazdagodott. Sőt a természetes személy halála vagy a gazdálkodó szervezet átalakulása sem akadályozza meg a vagyonelkobzás alkalmazását vagy a polgári jogi igény érvényesítését. A természetes személy halála esetén a büntetőeljárást meg kell szüntetni, azonban az örökös köteles helytállni a hagyaték erejéig a terhelttel, mint örökhagyóval szemben fennálló követelésekért, tartozásokért. Ezért a terhelt halála nem akadálya a polgári jogi igény érvényesítésének.

A zár alá vétel a terhelt vagyonára, vagyonának egy részére vagy meghatározott vagyontárgyakra is elrendelhető. Amennyiben olyan vagyontárgyra vonatkozik a zár alá vétel, amelyet közhitelű nyilvántartásban is vezetnek, akkor a zár alá vételt elrendelő határozatot meg kell küldeni a nyilvántartást vezető hivatalnak. Ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlan-nyilvántartásnak, gépjármű esetén a gépjármű-nyilvántartónak, és különböző gazdasági társaságokat érintő nyilvántartás esetén a törvényszékek ún. cégbíróságai által vezetett cégnyilvántartásnak. Nincs minden vagyontárgy nyilvántartására közhitelű nyilvántartás, ezért ekkor egy gazdálkodó szervezetet kell kijelölni, és ezt a kijelölt szervezetet kell értesíteni a zár alá vételről. Ebben az esetben olyan gazdálkodó szervezetet kell kijelölni, amely a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényre tudja juttatni. A végrehajtás gyorsasága a zár alá vétel végrehajtásának az egyik záloga.

A zár alá vétel elrendeléséről a leggyakrabban - a kényszerintézkedés célját is figyelembe véve - már a nyomozás során döntés születik. A biztosítási intézkedésnek is minősülő kényszerintézkedés indokoltsága, törvényes feltételei ugyanis rendszerint már a nyomozás során fennállnak. Ezért nem csak az elrendeléséről, hanem annak végrehajtásáról is haladéktalanul értesíteni kell a zár alá vételt elrendelő bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot.

Ingatlan zár alá vétele esetén a bíróság pontosan megjelöli az ingatlan fekvése szerinti települést, az ingatlan helyrajzi számát, az ingatlan vonatkozásában fennálló tulajdonviszonyokat (tulajdonos vagy haszonélvező stb.) a tulajdoni hányadot is. (pl. Ny. O. terhelt kizárólagos tulajdonában lévő vagy 1/2 tulajdoni hányadában lévő, H. 5555/5 hrsz. alatt felvett és a természetben H., B. u. 27. szám alatt fekvő 605 m2 alapterületű lakóház, udvar megnevezésű ingatlan zár alá vételét elrendeli.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a zár alá vételt csak akkor lehet elrendelni, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

Így a zár alá vétel elrendelése előtt meg kell győződnie a bíróságnak arról, hogy a terhelt valóban rendelkezik-e a meghatározott vagyonnal. Nem járt el helyesen és a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a bíróság akkor, amikor a végzésében úgy határozott, hogy a "…a vádlottak bárhol fellelhető ingó és ingatlan vagyonára" rendelte el a zár alá vételt, vádlottanként külön-külön meghatározott összeg erejéig. A BH 2006.349. számú jogeset is tartalmazza, hogy a zár alá vétel elrendelésének előfeltétele, hogy a terhelt rendelkezzen a felderített, meghatározott vagyonnal. A Be. 328. §-ának (2) bekezdése értelmében a zár alá vételnek a közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Amennyiben nincs külön jogszabály szerinti közhitelű nyilvántartás, a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet kell értesíteni. A közhitelű bejegyzés iránti intézkedés pedig feltételezi az ingatlan pontos helyének, helyrajzi számának, egyéb adatainak az ismeretét is.

A törvényi feltételek fennállása esetén olyan ingatlanok zár alá vételét is el lehet rendelni, amelyek a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényével érintettek.

A zár alá vételt a különböző pénzintézeteknél vezetett és pontosan megjelölt bankszámlán lévő összegekre, valamint a bankszámlára ezt követően érkező összegekre is el lehet rendelni (pl.: B. C. terhelt által megnyitott és S. K. Bank [B., P. u. 55.] szám alatti fiókja által vezetett… számú lakossági folyószámlára, azon lévő, valamint az arra érkező összegekre a bíróság zár alá vételt rendel el).

e) Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

Amennyiben ezen kényszerintézkedés érintene valakit, úgy annak szabályait a Be. 335. §-ában találja. Ezek szerint az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető

a) az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával, vagy

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról. A tájékoztatás tartalmát külön jogszabály határozza meg.

Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása és az elektronikus adat megőrzésére kötelezés együttesen is elrendelhető.