Az alábbi cikkben - sajnos mind a mai napig tapasztalt esetek alapján - a leggyakrabban elkövetett eljárási hibákat veszem górcső alá. Célom a figyelem felkeltése mellett a tájékoztatás, hogy az ilyen amatőr hibák helyett, eljárási szempontból is elegánsabb megoldás választásával mozdítsuk előre az adott ügy pozitív kimenetelét.
1. Eljárás, vagy végrehajtás indul(t) a cégem ellen, sebaj, eladom (átiratom egy szerb/ukrán stb. állampolgárra).
Több okból is a lehető legrosszabb megoldást választja az a vezető tisztségviselő, vagy tag, aki a céget érintő valamely negatív eljárás megindulása, vagy megindulásával fenyegetett helyzet esetén, abban bízva, hogy így elkerülheti a felelősségre vonást, egy harmadik személyre íratja a céget.
Egyrészről, még ha meg is indokolható a részesedés átruházása, vagy az új ügyvezető személye, és megfelelően történik a változások átvezetése, a cég átadása (iratok stb.), akkor is egy esetleges későbbi eljárás (pl. adóellenőrzés) megindulásáról korábbi ügyvezetőként nagy valószínűséggel még tudomást sem szerzünk. De ha lenne is információnk az eljárásról, akkor abban már az új ügyvezető képviseli a céget, így lehetősége sincs a korábbi ügyvezetőnek védekezni. Másrészről egy esetleges cégeladással sem kerülhetjük el a felelősségre vonást.
Persze itt felmerül, hogy hát nyílván ez volt a cél, hogy egy kellemetlen ügy már ne érintse a korábbi tagot, vagy ügyvezetőt. Azonban kijelenthető, hogy ha maga az eljárás nem is, annak jogi és egyéb következményei mind a korábbi tagot, mind a korábbi ügyvezetőt érintheti. Ezekről bővebben alábbi cikkünkben írtunk:
A vagyoni felelősségre vonás lehetősége mellett fontos kiemelni, hogy a gazdasági társaság tevékenységével összefüggésben (pl. költségvetési csalás) indított büntetőeljárásban az adott időszak ügyvezetője, vagy tényleges irányítója az eljárásban gyanúsított lesz.
2. Elajándékozom az értékesebb vagyontárgyaimat, mielőtt kopogtatna a végrehajtó
Több olyan esettel találkoztunk, mikor valaki az értékesebb vagyontárgyait elajándékozta, majd döbbenten tapasztalta, hogy az adóhatóság végrehajtói utána mentek, és a megajándékozott személyen hajtották be az ajándékozó tartozását.
Amennyiben ugyanis az ajándékozónak adótartozása volt, vagy van, az adóhatóság határozattal kötelezheti a megajándékozottat az ajándékozó adótartozásának megfizetésére. A megajándékozott felelőssége ugyankor csak az ajándék értékének erejéig terjed.
A fentiek elsődleges feltétele, hogy az adótartozás az ajándékozótól ne legyen behajtható, csak ezen eljárás eredménytelensége esetén kötelezheti az adóhatóság határozattal a megajándékozottat a helytállásra.
Fontos még megemlíteni ennek kapcsán a Ptk. fedezetelvonó ügyletekre vonatkozó rendelkezéseit.
Ebben az esetben ugyanis nem csak az ingyenes, hanem adott esetben a visszterhes ügyletek is támadhatóak, illetve bizonyos esetekben a jogalkotó az ingyenességet vélelmezi.
Az a szerződés ugyanis, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
3. Nem veszem át a hivatalos postai, vagy elektronikus iratot, akkor majd nem történik semmi
Amennyiben hivatalos iratot nem veszünk át, amellett, hogy nem ismerjük meg annak tartalmát, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezményeket sem kerülhetjük el, így adott esetben az eljárási határidők is megindulnak. Elektronikus kézbesítés (ügyfélkapu) esetében a kézbesítésről szóló második értesítés tárhelyen való kihelyezését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek minősül.
A jogszabályok (Pp. és Ákr.) külön fikciót állítanak a kézbesítésre.
Az ilyen iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át - postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza - az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A leggyakoribb példa fentiekre, amikor valaki nem veszi át a hitelezője által kezdeményezett ún. fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző által küldött iratot, így ez ellen nem is fog tudni ellentmondást előterjeszteni, így a fizetési meghagyás az ellentmondásra előírt határidő elteltével jogerőre emelkedik és a követelés végrehajthatóvá válik. A követelés jogalapját a közjegyző ebben az eljárásban nem vizsgálja, de az ellentmondás elmaradásával erre már a bíróságnak sem lesz lehetősége.
4. Az adóhatóság iratokat kért, vagy nyilatkozattételre hívott fel. Nem adok és nem mondok semmit, így megállapítást sem tehet.
Egy adóellenőrzés megindulásakor a revízió a legtöbb esetben a megbízólevél kiküldésével egyidejűleg megjelöli azon iratokat, amelyek benyújtására kötelezi az adózót. A vonatkozó adóeljárási jogszabály szerint alapesetben 3 munkanapon belül kötelesek vagyunk a kért iratoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátására.
Természetesen több irat, vagy nagyobb terjedelmű iratok benyújtása esetén indokolt esetben kérelmezhetjük a határidő meghosszabbítását.
Az adóhatóság azonban egy ellenőrzés során nem csak iratokat kér, hanem nyilatkozattételre is felhívja az ügy szereplőit (az adóhatóság előtti nyilatkozattételek egyes fajtáiról bővebben a https://adoeljaras.hu/hu/cikkek/2020-02-11-tanuvallomas-nyilatkozattetel-az-adohatosag-elott című cikkünkben írtunk.)
Amennyiben az adóhatóság saját ügyünkben kíván meghallgatni, a nyilatkozattétel minden további hátrányos jogkövetkezmény nélkül megtagadható.
Fontos azonban kiemelni, hogy ugyan főszabály szerint az ellenőrzés során a tényállást tisztázni az adóhatóság köteles, azonban amennyiben az ellenőrzött adózótól sem iratanyag, sem nyilatkozat nem áll rendelkezésére, a revízió a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján állapítja meg a tényállást. Lehetősége lesz ez esetben becslés alkalmazására is, ekkor azonban a bizonyítási teher már megfordul.
Jól látható, hogy saját érdekünk egy ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, a kért iratokat a rendelkezésére bocsátani, a szükséges nyilatkozatokat megtenni annak érdekében, hogy az ellenőrzés számunkra a legkedvezőbb megállapítással záruljon.
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy érdemes bármilyen irat beadása előtt szakértő ügyvédeinkkel konzultálni, illetve senkinek nem javasoljuk, hogy felkészült jogi képviselő nélkül nyilatkozzon a revíziónak, ugyanis ezzel akár nagyobb bajba is kerülhetünk.
Dr. Dóda Balázs ügyvéd, adótanácsadó
