Adóellenőrzések - mind a jogkövetési vizsgálatok, mind az utólagos adóellenőrzések - során az adóhatóság egy-egy ügylet vizsgálata során, tényállás tisztázási kötelezettsége keretében beszerzi az ügyletre vonatkozó okiratokat, valamint meghallgatja azon személyeket, akik az ügyletről információval rendelkezhetnek. Ezen utóbbi tekintetében azonban nagyon nem mindegy, hogy írásban, vagy személyesen, tanúként, vagy adott esetben ügyfélként kérnek-e valakitől nyilatkozatot, hiszen más-más jogok és kötelezettségek illetik meg a meghallgatni szándékozott személyeket.
Az adóhatósággal történő együttműködés, az ügylet nyilatkozatokkal is történő alátámasztása a vizsgálattal érintett adózó érdeke is, de ez nem jelenti, jelentheti azt, hogy az adóhatóság figyelmét ne lehetne felhívni udvariasan arra, hogy más minőségben hallgathat csak meg valakit, az adóhatóság gyakorlata ugyanis egyáltalán nem konzekvens ezen a téren. Általánosságban kijelenthető, hogy az adóhatóság kérdéseit célszerűbb írásban megválaszolni, hiszen ez esetben több idő áll rendelkezésre a válaszok pontos, teljes körű megfogalmazására, ezért lehetőség szerint erre kell törekedni.
Amennyiben jóhiszeműen úgy jár el egy adózó, ahogyan azt az adóhatóság szeretné, úgy egy pontatlanul megtett nyilatkozatát az adóhatóság később akár az adózó terhére tett megállapítása alátámasztásául is felhasználhat.
Tanúvallomás
Abban az esetben, ha a vizsgálat alá vont adózóval nem áll, és nem is állt valaki szerződéses kapcsolatban, de ettől függetlenül információval bírhat egy ügyletről, úgy az Air. 62. §-a alapján az adóhatóság tanúvallomás tételre kötelezheti.
A tanúvallomást az érintett személy köteles megtenni, kivéve, ha tanúként nem hallgatható ki, vagy a tanúvallomást jogszerűen megtagadhatja az Air. 62. § (2)-(3) bekezdései alapján.
A tanúvallomással kapcsolatban fontos szem előtt tartani, hogy alapvetően az adóhatóság döntésén múlik, hogy írásban, vagy személyesen kívánja-e meghallgatni a tanút. Személyes megjelenésre kötelező idézés kézhezvételét követően is van lehetőség ugyanakkor arra, hogy az idézett személy kérelmezze az írásbeli vallomástételt, tekintettel arra, hogy az Air. 63. § (5) bekezdése alapján az adóhatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást.
A tanú személyes nyilatkozattétele esetén meg kell említeni, hogy a tanú külön is igénybe vehet képviselőt. A képviselő ugyan nem jogosult a tanú helyett nyilatkozatot tenni, de jogaira figyelmeztetheti, illetve az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az adóhatóság munkatársai részéről is objektívebb hozzáállásra számíthat a tanú, ha képviselővel jár el. Ezen túl a vizsgálattal érintett adózó is képviseltetheti magát a tanú meghallgatása során, a tanúhoz kérdéseket intézhet, vallomására, ha szükséges észrevételeket tehet.
Nyilatkozattétel
Ezen jogintézmény a gyakorlatban már jóval több problémát szokott okozni, mint a tanúvallomás. Először is különbséget kell tenni a saját ügyünkben, és más adózó ügyében történő nyilatkozattétel között.
Más ügyében, ha valaki szerződéses kapcsolatban áll, vagy állt a vizsgálattal érintett adózóval, úgy őt az adóhatóság kötelezheti a nyilatkozattétel megtételére az Air. 60. §-a alapján. A nyilatkozattétel akkor tagadható meg, ha a nyilatkozat megtételére kötelezett személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
Más ügyében történő nyilatkozattétellel kapcsolatban visszás helyzetet eredményezhet, ha az adóhatóság személyes nyilatkozattétel céljából küld ki idézést az Air. 60. §-ára hivatkozással, tekintettel arra, hogy az idézett személy az idézésnek köteles lesz eleget tenni, és adott esetben megjelenni az adóhatóság előtt, de őt az Air. 60. §-a alapján az adóhatóság a nyilatkozattétel megtételére kizárólag felhívásban kötelezheti, ami a nyilatkozattétel írásbeli formáját jelenti.
Az előbbiektől függetlenül természetesen bárki dönthet úgy, hogy személyesen tesz nyilatkozatot az adóhatóságnál, de érdemes szem előtt tartani, hogy erre senki nem köteles, más ügyében csak felhívásban kötelezheti adózókat nyilatkozattételre az adóhatóság.
Nyilatkozatétel saját ügyben, felvilágosítás adás
A saját ügyben történő nyilatkozattétellel kapcsolatban az adóhatóság további jogszabályi rendelkezéseket szokott figyelmen kívül hagyni. Jelen cikkben nem kívánunk túlságos mély jogelméleti elemzésekbe bocsátkozni, de az adózókat megillető jogok, és adóhatóságot megillető jogok, illetve az őket terhelő kötelezettségek között különbséget kell tenni.
Az ellenőrzéssel érintett adózónak joga van ahhoz, hogy az ellenőrzés során nyilatkozatot tegyen, ezen jogát az adóhatóság köteles is biztosítani. Ez utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy az adóhatóság kötelezhetné az adózókat nyilatkozattételre, különösen nem a személyes nyilatkozattélre. Az adóhatóság gyakran idézi az ellenőrzéssel érintett adózókat, adózók ügyvezetőjét, hogy az Air. 59. §-a alapján személyesen tegyenek nyilatkozatot saját ügyükben, de erre az adóhatóságnak valójában nincs joga.
Az ellenőrzés egy speciális adóigazgatási eljárás, melyre külön rendelkezéseket tartalmaz mind az Air., mind az Adóig. vhr., melyek alapján az adóhatóságnak ahhoz van joga, hogy az ellenőrzés során az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást kérjen.
Miután más-más jogok illetnek meg, és más-más kötelezettségek terhelnek egy tanút, vagy éppen egy nyilatkozattélre kötelezett személyt, mint egy olyan személyt, akitől felvilágosítást kérhet az adóhatóság, ezért eljárási jogainkkal mindig érdemes tisztában lenni.
Dr. Márk Roland ügyvéd
