A vagyon eredetének igazolása és a jogellenesen megszerzett javak visszaszerzése ritkán volt annyira reflektorfényben, mint napjainkban. A téma aktualitását egy kettős folyamat adja. Egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyre fejlettebb, adatvezérelt és mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési rendszerei – kiegészülve a nemzetközi automatikus adatcserével és a digitális platformok szigorúbb felügyeletével – lényegesen szűkítették a felhalmozott vagyonok leplezésének, a jövedelmek eltitkolásának mozgásterét. Másrészt a szigorodó uniós (az Európai Parlament és a Tanács 2024/1260 Irányelve a vagyonvisszaszerzésről és az elkobzásról) és hazai korrupcióellenes keretrendszer (Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló 2026. évi XXXIV. törvény, vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, a kormány bejelentése, hogy 20 évre visszamenőleg lesznek vagyonosodási vizsgálatok a politikai felsővezetők körében) révén a törvénytelen vagyoni előnyök elkobzása ma már nem csupán elméleti lehetőség, hanem a jogalkotás és a jogalkalmazás elsődleges prioritása. Ebben az új, transzparens gazdasági környezetben a tisztázatlan eredetű gyarapodás kockázata nagyobb, mint valaha.
Cikkünk első részében bemutatjuk az említett Európai Uniós és hazai jogszabályi keretrendszerek – eddig ismert - főbb irányvonalait, a második részében pedig részletesen megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy az adóhatóság 20 évre visszamenőlegesen folytathat-e le vagyonosodási vizsgálatot, tehát elsősorban adójogi oldalról közelítjük meg a kérdést és megvizsgáljuk az elévülési szabályokat is.
Tovább >
