Még bármilyen eljárás megindulása előtt átnézzük az adott ügylet, vagy időszak dokumentumait, és még az adóhatóság algoritmusát megelőzően igyekszünk az estleges kockázatokat megtalálni, kiszűrni, és feltárni a nagyobb problémákat, megkeresve a legoptimálisabb ugyanakkor legkisebb anyagi áldozattal járó megoldást a feltártak orvoslására... Tovább >
A büntetőeljárásban a legnagyobb a tét, amíg egy adóellenőrzés során az ellenőrzött adózó pénzt veszíthet, itt már a szabadsága foroghat kockán. Sajnos sok esetben elég egy kockázatos alvállalkozó és máris a NAV célkeresztjében találhatja magát... Tovább >
Tekintve, hogy sok általam képviselt ügyben a végső szót a bíróság mondja ki, naprakészen ismerem magyar bíróságok és az EU bíróságának döntéseit. Egy adótanács, vagy adóeljárási képviselet zsinórmértékét végső esetben a bíróságok döntése adja meg. Beszédes adat, hogy az adóhatóság évkönyve szerint, a másodfokú szerve az elsőfokú adóhatóság döntéseit... Tovább >
Tervezze meg, vagy optimalizálja velünk vállalkozása adóügyeit, hiszen nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati tudással is rendelkezünk, hogy minden szempontból a legoptimálisabb megoldást válasszuk, vagy a leghasználhatóbb tanácsot adjuk. Minden adótervezés, vagy tanácsadás során ugyanis nem csak az elméleti jogszabályokat, hanem az ezeket igazító hazai és nemzetközi (különösen EUB) bírósági döntéseket is figyelembe vesszük, hiszen ezeket napi szinten alkalmazzuk... Tovább >
Vállaljuk képviseletét minden típusú adóeljárásban, legyen szó bejelentkezésről, felügyeleti intézkedésről, feltételes adómegállapításról, illetve mögöttes felelősség megállapításáról, vagy adóregisztrációs eljárásról... Tovább >
Amennyiben adótartozása egyösszegű megfizetésére nem képes, bizonyos feltételek fennállása estén az adóhatóság a tartozását elengedheti, vagy részletfizetést, fizetési halasztást engedélyezhet. Tudta-e azonban, hogy egyes esetekben további... Tovább >
A polgári jog csak bizonyos esetekben ír elő kötelező ügyvédi képviseletet (pl. ingatlan átruházás, vagy cégeljárások), azonban minden szerződés esetében a későbbi jogviták elkerülése érdekében ajánljuk hozzáértő és gyakorlott ügyvéd közreműködését... Tovább >
Cikksorozatunk második részében a vagyonosodási vizsgálatok adójogi (és alkotmányossági) kérdéseit vizsgáljuk meg a politikai felsővezetők 20 évre visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatára vonatkozó bejelentés kapcsán. Azt fogjuk körbejárni, hogy a tisztázatlan eredetű vagyongyarapodás megadóztatása és szankcionálása valóban megvalósítható-e - az elévülés és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma mellett - két évtizedes távlatban.
A vagyon eredetének igazolása és a jogellenesen megszerzett javak visszaszerzése ritkán volt annyira reflektorfényben, mint napjainkban. A téma aktualitását egy kettős folyamat adja. Egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyre fejlettebb, adatvezérelt és mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési rendszerei – kiegészülve a nemzetközi automatikus adatcserével és a digitális platformok szigorúbb felügyeletével – lényegesen szűkítették a felhalmozott vagyonok leplezésének, a jövedelmek eltitkolásának mozgásterét. Másrészt a szigorodó uniós és hazai korrupcióellenes keretrendszer, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, a kormány azon bejelentése, hogy 20 évre visszamenőleg lesznek vagyonosodási vizsgálatok a politikai felsővezetők körében, melyek arra utalnak, hogy a törvénytelen vagyoni előnyök elkobzása ma már nem csupán elméleti lehetőség, hanem a jogalkotás és a jogalkalmazás elsődleges prioritása. Ebben az új, transzparens gazdasági környezetben a tisztázatlan eredetű gyarapodás kockázata nagyobb, mint valaha.
A klasszikus, magánszemélyek nagy tömegét érintő vagyonosodási vizsgálatok kora a 2016. évben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt leáldozott, ugyanakkor teljesen mégsem szűntek meg. A becslés, mint bizonyítási módszer adott esetben továbbra is szerves része egy adóhatósági ellenőrzésnek, ha például az ellenőrzött adózó iratai hiányosak. A magánszemélyek vagyongyarapodását ugyanakkor csak bizonyos esetekben vizsgálhatja az adóhatóság, azonban a jogszabályi jelenleg is lehetőséget biztosít ilyen típusú vizsgálat indítására és lefolytatására. Alábbi cikkünkben a becslés, mint bizonyítási módszer szabályait, valamint a vagyonosodási vizsgálatok feltételeit tekintjük át.
