Gyakran felmerülő kérdés ügyfeleink részéről, hogy amennyiben az adóhatóság egy jogkövetési vizsgálat, vagy adóellenőrzés során nyilatkozattételre kötelez minket, tulajdonképpen milyen jogok illetnek meg minket ennek során, mire vagyok köteles válaszolni, és az adóhatóság egyáltalán mit kérdezhet, illetve van-e lehetőség írásban válaszolni?

Az alábbi cikkünkben többek között a fenti kérdésekre igyekszünk válaszolni, és gyakorlati szemszögből is bemutatni az adóhatóság előtti nyilatkozattélhez kapcsolódó egyes jogintézményeket.

Az alábbi cikkünkben a rendeltetésellenes joggyakorlás és a befogadott fiktív számla kapcsolatát elemezzük, figyelemmel a vonatkozó EUB jogyakorlatra is.

Egy esetleges áfacsalási ügyben három féle megállapítással zárulhat az adóellenőrzés. Vagy arra hivatkozva tagadják meg az áfalevonást, hogy nem történt meg a számlával igazolt gazdasági esemény, vagy azért, mert, bár a gazdasági esemény megvalósult, de az nem a számlán szereplő felek között ment végbe, vagy pedig azért, mert az ügylet ugyan a számlán szereplő felek között megvalósult, de a vevő tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a számla befogadásával adókijátszásban vesz részt.

A gyakorlatban a vizsgálatok döntő része az első két ok valamelyikének megállapításával zárul. Tapasztalataink alapján ugyanakkor az adóhatóság az elmúlt időszakban egyre több megállapítást tesz a harmadik esetkör kapcsán.

A hatóságoknak viszonylag széles paletta áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a korábbi ügyvezetőt, vagy tagot felelősségre vonja, és adott esetben áttörje a korlátolt felelősséget is. Az egyértelmű, hogy egy Bt. beltagja felelőssége korlátlan a társaság tartozásaiért, ezekért magánvagyonával is köteles helytállni.

Ugyanakkor egy korlátolt felelősségű társasági forma sem jelent feltétlen védettséget.