Egyre több adóellenőrzés során kerül ismét elő a Kúria egy viszonylag régebbi döntése (Kfv. I. 35.248/2018. sz döntés), mely szerint az Áfa tv. 55. § (2) bekezdésében szabályozott feltételek teljesülése esetén végrehajtott számla korrekció jogszerű, és nem lehet megtagadni arra figyelemmel, hogy a számla kiállítására fiktív ügylet keretében került sor, mivel a jogszabály ilyen tartalmú kitételt nem tartalmaz.

Egyre több ügyfél kerül a NAV célkeresztjébe azzal, hogy különböző online platformokon (pl. Vatera stb.) új, és/vagy használt ingóságokat értékesít.

Az adóhatóság jellemzően jogkövetési vizsgálat keretében kezdi a magánszemély adózók vizsgálatát. Ennek során a rendelkezésére álló adatok (Szja bevallás, vám-árunyilatkozatok stb.) elemzésével és a magánszemély adózó bankszámla forgalmának lekérésével és ellenőrzésével, illetve az adózó nyilatkoztatásával folytatja le a vizsgálatot.

Hogyan lesz egy egyszerű Áfa visszaigénylésből adócsalás? Ha az alvállalkozóm szabálytalanságot követett el, arról nekem hogyan és miért kellett tudomással bírnom? Egyáltalán meddig tejed az ellenőrzési kötelezettségem? Hogy lehet az, hogy költségvetési csalás miatt bűnösnek találják a cégvezetőt, holott ugyanebben az időszakban megállapítás nélkül zárult le a korábbi adóellenőrzés? Miért van az, hogy az adóhatóság megállapítást csak a számlázási láncolat egyik tagjánál tesz? Kinek és mit kell bizonyítania egy adóellenőrzés során? Mi minősül adókijátszásnak?

Az alábbi – két részes – cikkünkben a fenti kérdésekre igyekszünk választ adni, és gyakorlati példákon keresztül bemutatni az eljárás egyes fázisaiban fennálló lehetőségeket annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest a legkedvezőbb eredménnyel záruljon a befogadott fiktív számla miatt indult eljárás.

Büntetőeljárás költségvetési csalás miatt

Ahogy cikkünk első részében utaltunk rá, a költségvetési csalást csak szándékosan lehet elkövetni, azonban a számlabefogadói tudattartalom vizsgálatának (tudta, vagy tudhatta-e, hogy adókijátszás részese) eredménye fontos lehet egy adóellenőrzés során.

Gyakran felmerülő kérdés ügyfeleink részéről, hogy amennyiben az adóhatóság egy jogkövetési vizsgálat, vagy adóellenőrzés során nyilatkozattételre kötelez minket, tulajdonképpen milyen jogok illetnek meg minket ennek során, mire vagyok köteles válaszolni, és az adóhatóság egyáltalán mit kérdezhet, illetve van-e lehetőség írásban válaszolni?

Az alábbi cikkünkben többek között a fenti kérdésekre igyekszünk válaszolni, és gyakorlati szemszögből is bemutatni az adóhatóság előtti nyilatkozattélhez kapcsolódó egyes jogintézményeket.

Az alábbi cikkünkben a rendeltetésellenes joggyakorlás és a befogadott fiktív számla kapcsolatát elemezzük, figyelemmel a vonatkozó EUB jogyakorlatra is.

Egy esetleges áfacsalási ügyben három féle megállapítással zárulhat az adóellenőrzés. Vagy arra hivatkozva tagadják meg az áfalevonást, hogy nem történt meg a számlával igazolt gazdasági esemény, vagy azért, mert, bár a gazdasági esemény megvalósult, de az nem a számlán szereplő felek között ment végbe, vagy pedig azért, mert az ügylet ugyan a számlán szereplő felek között megvalósult, de a vevő tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a számla befogadásával adókijátszásban vesz részt.

A gyakorlatban a vizsgálatok döntő része az első két ok valamelyikének megállapításával zárul. Tapasztalataink alapján ugyanakkor az adóhatóság az elmúlt időszakban egyre több megállapítást tesz a harmadik esetkör kapcsán.

A hatóságoknak viszonylag széles paletta áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a korábbi ügyvezetőt, vagy tagot felelősségre vonja, és adott esetben áttörje a korlátolt felelősséget is. Az egyértelmű, hogy egy Bt. beltagja felelőssége korlátlan a társaság tartozásaiért, ezekért magánvagyonával is köteles helytállni.

Ugyanakkor egy korlátolt felelősségű társasági forma sem jelent feltétlen védettséget.

Az alábbi cikkben - sajnos mind a mai napig tapasztalt esetek alapján - a leggyakrabban elkövetett eljárási hibákat veszem górcső alá. Célom a figyelem felkeltése mellett a tájékoztatás, hogy az ilyen amatőr hibák helyett, eljárási szempontból is elegánsabb megoldás választásával mozdítsuk előre az adott ügy pozitív kimenetelét.

2023. július 1-től a termékdíj szabályozás mellett egy új rendszer, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere (EPR) is megjelent. Cikkünkben bemutatjuk a rendszer alapvető működését és felhívjuk a figyelmet a lényeges teendőkre.

2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat. Ezen legjelentősebb változáshoz kapcsolódóan további módosítások is történtek, ezeket mutatja be röviden jelen cikkünk.