A klasszikus, magánszemélyek nagy tömegét érintő vagyonosodási vizsgálatok kora a 2016. évben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt leáldozott, ugyanakkor teljesen mégsem szűntek meg. A becslés, mint bizonyítási módszer adott esetben továbbra is szerves része egy adóhatósági ellenőrzésnek, ha például az ellenőrzött adózó iratai hiányosak. A magánszemélyek vagyongyarapodását ugyanakkor csak bizonyos esetekben vizsgálhatja az adóhatóság. Alábbi cikkünkben a becslés, mint bizonyítási módszer szabályait, valamint a vagyonosodási vizsgálatok feltételeit tekintjük át.

Az alábbiakban ismertetett tényállás szerint egy társaság tulajdonosa 2016-ban megszüntette magyarországi lakcímét azzal az indokkal, hogy az Egyesült Arab Emirátusokba kivándorol, ahol ennek érdekében ingatlant bérelt, majd vásárolt, céget alapított, amelynek vezérigazgatója lett. A cég, amely 2018-ban a felperesi társaságokban részesedést is szerzett, biztosította számára a letelepedéséhez szükséges állást és fizetési igazolást. 

Cikkünkben bemutatjuk a holdingstruktúrához kapcsolódó gazdasági előnyöket, valamint ismertetjük a társasági adó törvény és egyéb adónemek azon előírásait, amiket javasolt figyelembe venni, illetve kiemeljük azokat az adótervezési lehetőségeket, amelyek révén adómegtakarítás érhető el.

A digitális platformokon (pl. Airbnb, Booking.com stb.) folyó elektronikus kereskedelem számos kihívás elé állította az adóhatóságokat, ugyanis jelentős információhiánnyal küzdöttek az ilyen ügyletek vonatkozásában. Az adózási átláthatóság biztosításának egyik fontos eszköze az automatikus adóügyi információcsere lett, mely alapján az magyar adóhatóság adatokat kap 2023. évtől kezdődően a digitális platformokat üzemeltetőktől, illetve 2027. évtől a kriptoeszköz-szolgáltatóknak is évente eleget kell tenniük az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

A Kúria közzétette a 1/2025. (XII. 09.) KK véleményét, amely az 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény felülvizsgálatáról szól. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium 5/2016. (IX. 26.) KMK véleménye alapvetően a gazdasági esemény megtörténte alapján határolta el az adólevonási jog megtagadásának egyes eseteit.

Az ítélkezési tapasztalatok alapján, a közigazgatási perek egységes és következetes elbírálásának biztosítása érdekében a Kúria Közigazgatási Kollégiuma a felperes adókijátszást eredményező magatartásának vizsgálata, a számlabefogadó adókijátszáshoz fűződő tudatossága alapján különíti el az egyes eseteket, az alábbi cikkünkben ezen esetek kerülenl bemutatásra.

A vállalkozások mérlegében kimutatott készpénzállományok kerülhetnek az adóhatósági ellenőrzések fókuszába 2026-tól – adta hírül mostanában számos hírportál

A várakozások szerint 2026-ban országos, tematikus ellenőrzési program indul, amely elsősorban a vállalkozások házipénztáraiban nyilvántartott készpénz valós meglétét és a tagi kölcsönök szabályszerűségét vizsgálja.

Az üzleti év zárásakor az egyik adózási teendők közé tartozik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak felülvizsgálata. Ha megállapítást nyer, hogy a kapcsolt felek által az év közben elszámolt ellenértékek a szokásos piaci ár elvnek nem felelnek meg, akkor szükségessé válik az utólagos transzferár korrekció elvégzése.

Jelen cikkünkben az év végi transzferár korrekcióra vonatkozó általános szabályokat ismertetjük.

Cikkünk első részében az év végi transzferár korrekcióra vonatkozó általános szabályokat mutattuk be. Az alábbiakban az év végi transzferár korrekció áfa hatását vizsgáljuk az Európai Bíróság legújabb döntéseinek tükrében.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy mi alapján indít az adóhatóság adóellenőrzést, illetve mikor indul jogkövetési vizsgálat. Kitértünk arra is, hogy a NAV az adóellenőrzés során mit vizsgál, illetve mit vizsgálhat, valamint az adóhatóság  komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszere tulajdonképpen mit, vagy kit talál kockázatosnak, illetve milyen anomáliákat keres.

Jelen cikkünkben a jövőben várható (EPG, VIDA), illetve már bevezetett digitális újításoknak (OPG-online pénztárgépek) a várható hatásait mutatjuk be az adóhatósági kockázatelemzés kapcsán, kitérve a vonatkozó eljárási szabályokra, és a hatályba lépő változásokra.

Mi alapján indít az adóhatóság adóellenőrzést, és mikor indul jogkövetési vizsgálat? A NAV az adóellenőrzés során mit vizsgál, illetve mit vizsgálhat? A NAV komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszere tulajdonképpen mit, vagy kit talál kockázatosnak, illetve milyen anomáliákat keres?

A következő cikkünkben a fenti kérdéseket igyekszünk megválaszolni, bemutatni egyben az adóhatósági ellenőrzések sajátosságait, és jogszabályi környezetét.