Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy mi alapján indít az adóhatóság adóellenőrzést, illetve mikor indul jogkövetési vizsgálat. Kitértünk arra is, hogy a NAV az adóellenőrzés során mit vizsgál, illetve mit vizsgálhat, valamint az adóhatóság  komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszere tulajdonképpen mit, vagy kit talál kockázatosnak, illetve milyen anomáliákat keres.

Jelen cikkünkben a jövőben várható (EPG, VIDA), illetve már bevezetett digitális újításoknak (OPG-online pénztárgépek) a várható hatásait mutatjuk be az adóhatósági kockázatelemzés kapcsán, kitérve a vonatkozó eljárási szabályokra, és a hatályba lépő változásokra.

Mi alapján indít az adóhatóság adóellenőrzést, és mikor indul jogkövetési vizsgálat? A NAV az adóellenőrzés során mit vizsgál, illetve mit vizsgálhat? A NAV komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszere tulajdonképpen mit, vagy kit talál kockázatosnak, illetve milyen anomáliákat keres?

A következő cikkünkben a fenti kérdéseket igyekszünk megválaszolni, bemutatni egyben az adóhatósági ellenőrzések sajátosságait, és jogszabályi környezetét.

Milyen jogorvoslati lehetőségeket biztosítanak az adóeljárási szabályok az ellenőrzött adózó részére az adóellenőrzés során, és azt követően?

Milyen határidőket írnak elő az eljárási szabályok az egyes jogorvoslati kérelmek előterjesztésére, és egyáltalán mikor, mire hivatkozhatunk?

Az adóellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles feltárni és tisztázni. Azonban nem mindegy, hogy ennek során a bizonyítékokat teljes körűen beszerzi-e és értékeli, illetve, hogy az eljárás egyes szakaszaiban a bizonyítás sikertelensége kinek a terhére esik. Egyáltalán mikor, mit és kinek kell bizonyítania?

Egyre több adóellenőrzés során kerül ismét elő a Kúria egy viszonylag régebbi döntése (Kfv. I. 35.248/2018. sz döntés), mely szerint az Áfa tv. 55. § (2) bekezdésében szabályozott feltételek teljesülése esetén végrehajtott számla korrekció jogszerű, és nem lehet megtagadni arra figyelemmel, hogy a számla kiállítására fiktív ügylet keretében került sor, mivel a jogszabály ilyen tartalmú kitételt nem tartalmaz.

Egyre több magánszemély ügyfél kerül a NAV célkeresztjébe azzal, hogy különböző online platformokon (pl. Vatera stb.) új, és/vagy használt ingóságokat értékesít.

Az adóhatóság jellemzően jogkövetési vizsgálat keretében kezdi a magánszemély adózók vizsgálatát. Ennek során a rendelkezésére álló adatok (Szja bevallás, vám-árunyilatkozatok stb.) elemzésével és a magánszemély adózó bankszámla forgalmának lekérésével és ellenőrzésével, illetve az adózó nyilatkoztatásával folytatja le a vizsgálatot.

Hogyan lesz egy egyszerű Áfa visszaigénylésből adócsalás? Ha az alvállalkozóm szabálytalanságot követett el, arról nekem hogyan és miért kellett tudomással bírnom? Egyáltalán meddig tejed az ellenőrzési kötelezettségem? Hogy lehet az, hogy költségvetési csalás miatt bűnösnek találják a cégvezetőt, holott ugyanebben az időszakban megállapítás nélkül zárult le a korábbi adóellenőrzés? Miért van az, hogy az adóhatóság megállapítást csak a számlázási láncolat egyik tagjánál tesz? Kinek és mit kell bizonyítania egy adóellenőrzés során? Mi minősül adókijátszásnak?

Az alábbi – két részes – cikkünkben a fenti kérdésekre igyekszünk választ adni, és gyakorlati példákon keresztül bemutatni az eljárás egyes fázisaiban fennálló lehetőségeket annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest a legkedvezőbb eredménnyel záruljon a befogadott fiktív számla miatt indult eljárás.

Büntetőeljárás költségvetési csalás miatt

Ahogy cikkünk első részében utaltunk rá, a költségvetési csalást csak szándékosan lehet elkövetni, azonban a számlabefogadói tudattartalom vizsgálatának (tudta, vagy tudhatta-e, hogy adókijátszás részese) eredménye fontos lehet egy adóellenőrzés során.

Gyakran felmerülő kérdés ügyfeleink részéről, hogy amennyiben az adóhatóság egy jogkövetési vizsgálat, vagy adóellenőrzés során nyilatkozattételre kötelez minket, tulajdonképpen milyen jogok illetnek meg minket ennek során, mire vagyok köteles válaszolni, és az adóhatóság egyáltalán mit kérdezhet, illetve van-e lehetőség írásban válaszolni?

Az alábbi cikkünkben többek között a fenti kérdésekre igyekszünk válaszolni, és gyakorlati szemszögből is bemutatni az adóhatóság előtti nyilatkozattélhez kapcsolódó egyes jogintézményeket.

Az alábbi cikkünkben a rendeltetésellenes joggyakorlás és a befogadott fiktív számla kapcsolatát elemezzük, figyelemmel a vonatkozó EUB jogyakorlatra is.

Egy esetleges áfacsalási ügyben három féle megállapítással zárulhat az adóellenőrzés. Vagy arra hivatkozva tagadják meg az áfalevonást, hogy nem történt meg a számlával igazolt gazdasági esemény, vagy azért, mert, bár a gazdasági esemény megvalósult, de az nem a számlán szereplő felek között ment végbe, vagy pedig azért, mert az ügylet ugyan a számlán szereplő felek között megvalósult, de a vevő tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a számla befogadásával adókijátszásban vesz részt.

A gyakorlatban a vizsgálatok döntő része az első két ok valamelyikének megállapításával zárul. Tapasztalataink alapján ugyanakkor az adóhatóság az elmúlt időszakban egyre több megállapítást tesz a harmadik esetkör kapcsán.