A jelenlegi gazdasági és munkaerőpiaci helyzetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a munkáltatók milyen juttatásokat tudnak biztosítani a munkavállalóik számára. A folyamatosan emelkedő inflációs környezetben az alkalmazottak jelentős része igényel rendkívüli béremelést. A gyorsan változó technológiai folyamatok pedig megkívánják a folyamatos tanulást és újabb képességek elsajátítását.

A munkavállalók lojalitását és elégedettségét növelheti, ha a munkáltatójuk továbbképzi őket, ez pedig elősegítheti vállalatokat a munkavállalóik megtartásában.

A saját munkavállalók duális képzésének bevezetése megfelelő választ nyújthat az említett problémákra, a kapcsolódó adókedvezmények pedig forrást biztosíthatnak a képzés költségeire, valamint lehetőséget teremtenek a bérek növekedésére.

A biztosítási intézkedések célja, hogy az adóhatósági döntés véglegessé (jogerőssé) válását megelőzően az adóhatóság biztosítsa a későbbi követelését.

A biztosítási intézkedés, illetve az ettől – elrendelhetőségének korábbi idejét és jogalapját tekintve – némileg különböző ideiglenes biztosítási intézkedés szabályait tekintjük át röviden jelen cikkünkben.

Bizonyos bűncselekmények, így az adóhivatal nyomozó szervének hatáskörébe tartozó bűncselekmény (pl. költségvetési csalás) elkövetése esetén, a Btk. által biztosított korlátlan enyhítés érdekében lehetősége van a gyanúsítottnak a NAV letéti számlájára megfizetni a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt.

A Büntető Törvénykönyv alapján korlátlanul enyhíthető ugyanis annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, kivéve, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben, vagy különös visszaesőként követik el, ez esetben a jogszabály a korlátlan enyhítést kizárja. Természetesen az okozott vagyoni hátrány önkéntes megtérítése ez utóbbi esetekben is figyelembe vehető, azonban csak az általános szabályok szerinti enyhítő körülményként.

A jogszabályváltozások okán frissített cikkünkben gyakorlati szemmel mutatjuk be a fenti témát.

Az utóbbi időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az adóhatóság sokkal nagyobb számban indít úgynevezett jogkövetési vizsgálatokat, mialatt az adóellenőrzések száma folyamatosan csökken. Tehát a vizsgálatok döntő többsége jogkövetési vizsgálat, hagyományos adóellenőrzés gyakorlatilag már csak abban az esetben indul, ha a jogsértés ténye az adóhatóság számára rendelkezésre álló, vagy beszerezett adatokból egyértelműen megállapítható, így az adóhatóság a megindított adóellenőrzések döntő többségét eredményesen – megállapítással – zárja le.

De mi a különbség a jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés között? Mikor követi a jogkövetési vizsgálatot adóellenőrzés és mikor büntetőeljárás (nyomozás)?

Alábbi cikkünkben az adóhatóság előtti eljárások (ellenőrzés, végrehajtás stb.) során az adózók, vagy képviselőik által gyakorolható iratbetekintés jogát, annak tartalmát és terjedelmét tekintjük át. Röviden ismertetésre kerül, hogy milyen iratok tekintetében korlátozható, vagy tagadható meg az iratbetekintés az adóhatóság által, illetve választ adunk az olyan gyakran feltett kérdésekre, hogy készíthető-e digitális fényképfelvétel az adóhatósági iratokról?

Milyen esetekben és feltételek mellett kérelmezhető az adótartozás elengedése, vagy mérséklése. Milyen futamidőre kérelmezhető részletfizetés? Mit jelent pontosan az adótartozás esetében a fizetési halasztás? Milyen adatokat kell megadni és mit kell igazolni egy fizetési könnyítési kérelem elbírálásához az adóhatóság részére?

Az alábbiakban a fenti kérdésekre is választ adva, röviden bemutatásra kerülnek méltányossági eljárás alapvető szabályai.