Szakmai cikkek

A vagyon eredetének igazolása és a jogellenesen megszerzett javak visszaszerzése ritkán volt annyira reflektorfényben, mint napjainkban. A téma aktualitását egy kettős folyamat adja. Egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyre fejlettebb, adatvezérelt és mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési rendszerei – kiegészülve a nemzetközi automatikus adatcserével és a digitális platformok szigorúbb felügyeletével – lényegesen szűkítették a felhalmozott vagyonok leplezésének, a jövedelmek eltitkolásának mozgásterét. Másrészt a szigorodó uniós és hazai korrupcióellenes keretrendszer, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, a kormány azon bejelentése, hogy 20 évre visszamenőleg lesznek vagyonosodási vizsgálatok a politikai felsővezetők körében, melyek arra utalnak, hogy a törvénytelen vagyoni előnyök elkobzása ma már nem csupán elméleti lehetőség, hanem a jogalkotás és a jogalkalmazás elsődleges prioritása. Ebben az új, transzparens gazdasági környezetben a tisztázatlan eredetű gyarapodás kockázata nagyobb, mint valaha.

Cikksorozatunk második részében a vagyonosodási vizsgálatok adójogi (és alkotmányossági) kérdéseit vizsgáljuk meg a politikai felsővezetők 20 évre visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatára vonatkozó bejelentés kapcsán. Azt fogjuk körbejárni, hogy a tisztázatlan eredetű vagyongyarapodás megadóztatása és szankcionálása valóban megvalósítható-e - az elévülés és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma mellett - két évtizedes távlatban.

A klasszikus, magánszemélyek nagy tömegét érintő vagyonosodási vizsgálatok kora a 2016. évben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt leáldozott, ugyanakkor teljesen mégsem szűntek meg. A becslés, mint bizonyítási módszer adott esetben továbbra is szerves része egy adóhatósági ellenőrzésnek, ha például az ellenőrzött adózó iratai hiányosak. A magánszemélyek vagyongyarapodását ugyanakkor csak bizonyos esetekben vizsgálhatja az adóhatóság, azonban a jogszabályi jelenleg is lehetőséget biztosít ilyen típusú vizsgálat indítására és lefolytatására. Alábbi cikkünkben a becslés, mint bizonyítási módszer szabályait, valamint a vagyonosodási vizsgálatok feltételeit tekintjük át.

Az alábbiakban ismertetett tényállás szerint egy társaság tulajdonosa 2016-ban megszüntette magyarországi lakcímét azzal az indokkal, hogy az Egyesült Arab Emirátusokba kivándorol, ahol ennek érdekében ingatlant bérelt, majd vásárolt, céget alapított, amelynek vezérigazgatója lett. A cég, amely 2018-ban a felperesi társaságokban részesedést is szerzett, biztosította számára a letelepedéséhez szükséges állást és fizetési igazolást. 

Cikkünkben bemutatjuk a holdingstruktúrához kapcsolódó gazdasági előnyöket, valamint ismertetjük a társasági adó törvény és egyéb adónemek azon előírásait, amiket javasolt figyelembe venni, illetve kiemeljük azokat az adótervezési lehetőségeket, amelyek révén adómegtakarítás érhető el.

A digitális platformokon (pl. Airbnb, Booking.com stb.) folyó elektronikus kereskedelem számos kihívás elé állította az adóhatóságokat, ugyanis jelentős információhiánnyal küzdöttek az ilyen ügyletek vonatkozásában. Az adózási átláthatóság biztosításának egyik fontos eszköze az automatikus adóügyi információcsere lett, mely alapján az magyar adóhatóság adatokat kap 2023. évtől kezdődően a digitális platformokat üzemeltetőktől, illetve 2027. évtől a kriptoeszköz-szolgáltatóknak is évente eleget kell tenniük az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

A Kúria közzétette a 1/2025. (XII. 09.) KK véleményét, amely az 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény felülvizsgálatáról szól. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium 5/2016. (IX. 26.) KMK véleménye alapvetően a gazdasági esemény megtörténte alapján határolta el az adólevonási jog megtagadásának egyes eseteit.

Az ítélkezési tapasztalatok alapján, a közigazgatási perek egységes és következetes elbírálásának biztosítása érdekében a Kúria Közigazgatási Kollégiuma a felperes adókijátszást eredményező magatartásának vizsgálata, a számlabefogadó adókijátszáshoz fűződő tudatossága alapján különíti el az egyes eseteket, az alábbi cikkünkben ezen esetek kerülenl bemutatásra.

A vállalkozások mérlegében kimutatott készpénzállományok kerülhetnek az adóhatósági ellenőrzések fókuszába 2026-tól – adta hírül mostanában számos hírportál

A várakozások szerint 2026-ban országos, tematikus ellenőrzési program indul, amely elsősorban a vállalkozások házipénztáraiban nyilvántartott készpénz valós meglétét és a tagi kölcsönök szabályszerűségét vizsgálja.

Az üzleti év zárásakor az egyik adózási teendők közé tartozik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak felülvizsgálata. Ha megállapítást nyer, hogy a kapcsolt felek által az év közben elszámolt ellenértékek a szokásos piaci ár elvnek nem felelnek meg, akkor szükségessé válik az utólagos transzferár korrekció elvégzése.

Jelen cikkünkben az év végi transzferár korrekcióra vonatkozó általános szabályokat ismertetjük.

Cikkünk első részében az év végi transzferár korrekcióra vonatkozó általános szabályokat mutattuk be. Az alábbiakban az év végi transzferár korrekció áfa hatását vizsgáljuk az Európai Bíróság legújabb döntéseinek tükrében.