A Kúria közzétette a 1/2025. (XII. 09.) KK véleményét, amely az 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény felülvizsgálatáról szól. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium 5/2016. (IX. 26.) KMK véleménye alapvetően a gazdasági esemény megtörténte alapján határolta el az adólevonási jog megtagadásának egyes eseteit.
Az ítélkezési tapasztalatok alapján, a közigazgatási perek egységes és következetes elbírálásának biztosítása érdekében a Kúria Közigazgatási Kollégiuma a felperes adókijátszást eredményező magatartásának vizsgálata, a számlabefogadó adókijátszáshoz fűződő tudatossága alapján különíti el az egyes eseteket, az alábbi cikkünkben ezen esetek kerülenl bemutatásra.
1.Szándékos aktív magatartás - számlakiállítás meg nem történt gazdasági eseményről
Ebben az esetben a levonási jogát érvényesíteni kívánó számlabefogadó adózó nem szerzett be terméket, vagy nem vett igénybe szolgáltatást és ebbe az esetkörbe tartozik az is, amikor úgy fogad be számlát, hogy az azon szereplő szolgáltatást maga végezte el. A számlát befogadó személy tehát tudja, hogy nem végzett termékbeszerzést, illetve nem vett igénybe szolgáltatást, ezért egy perbeli bizonyítás során kizárólag az vizsgálandó, hogy az adóhatóság bizonyította-e, hogy az ügylet nem történt meg.
2. Szándékos aktív magatartás - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértése
Az adólevonási jog megtagadása ebben az esetben azon alapul, hogy az adólevonási jog feltételeinek formális teljesülése mellett az ügyletek eredménye olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes az áfa-rendelkezések célkitűzéseivel, és bizonyított, hogy az ügyletek elsődleges célja valamely adóelőny megszerzése volt. Ennek során az vizsgálandó, hogy az adóhatóság bizonyította-e, hogy a számlabefogadó aktív magatartása arra irányult, hogy olyan ügyleteket bonyolítson, amelyek az áfa-szabályozás céljával ellentétes adóelőnyt biztosítanak számára.
3. Tudatos passzív részvétel – a más által elkövetett adókijátszásról tudott
Ebben az esetben a számlabefogadó a más által elkövetett áfa-visszaélés tudatos résztvevőjének minősül, amennyiben tudta, hogy olyan ügyletről kiállított számla alapján kíván adólevonási jogot gyakorolni, amely ügyletben a számlakibocsátó, vagy a számlázási láncban résztvevő magatartása visszaélésszerű. Itt az vizsgálandó, hogy az adóhatóság bizonyította-e az adókijátszás tényét, és azt, hogy az adózó erről tudott.
4. Gondatlan passzív részvétel – a más által elkövetett adókijátszásról tudhatott volna
A fenti esetben a számlabefogadó adózó a más által elkövetett áfa-visszaélés gondatlan, passzív résztvevőjének minősül, amennyiben a tőle elvárható intézkedések megtétele esetén tudhatta, hogy olyan ügyletről kiállított számla alapján kíván adólevonási jogot gyakorolni, amely ügylet a számlakibocsátó, vagy a számlázási láncban résztvevő adóalany visszaélésszerű magatartásával érintett. Az adott gazdasági esemény során az vizsgálandó, hogy az adóhatóság bizonyította-e az adókijátszás tényét, és azt, hogy az adózó erről a tőle elvárható intézkedések megtétele esetén tudhatott volna.
Fontos megállapítása Kúria véleményének, hogy az adókijátszás megállapításának csak lehetséges, de nem kizárólagos feltétele, hogy a költségvetés adókiesést szenvedjen el. A KK vélemény kifejti, hogy nem biztosítja az adólevonási jog jogszerű gyakorlását az a tény sem, hogy az ügylet utáni áfa befizetésre került az államkincstárba, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítja, hogy a levonási jogával élni kívánó adózó tudta vagy tudhatta, hogy az érintett ügylet az eladó, illetve a szolgáltató által elkövetett adókijátszás részét képezi, vagy hogy az értékesítési láncban az említett adóalany által teljesített ügyletet megelőző vagy követő másik ügylet áfakijátszást valósít meg.
Megállapítható, hogy a Kúria a KK vélemény kialakítása során részben átalakította az eddigi gyakorlatot (például az eddigi álláspontja szerint abban az esetben, ha a számlát befogadó fél saját maga végezte el a számla szerinti gazdasági eseményt, azt úgy minősítették, hogy a megtörtént a gazdasági esemény, de nem a felek között, most már ezt úgy minősíti, hogy számla kiállítás meg nem történt gazdasági eseményről).
A jövőre nézve remélhetőleg a Kúria az Európai Bíróság által kialakított elveket is figyelembe veszi és a hivatalos iránymutatásaiba is beépíti.
Dr. Dóda Balázs ügyvéd, adótanácsadó
