Az adózási átláthatóság biztosításának egyik fontos eszköze az automatikus adóügyi információcsere lett, amely két lépcsőben került bevezetésre:

• Az Európai Unión belül már 2023-tól kezdődően adatot kell szolgáltatni a platformüzemeltetőknek a DAC7 irányelv alapján
• Magyarország 2024. november 26-án aláírta az egyezményt azt az OECD egyezményt (digitális platformokat érintő automatikus információcsere), amely a már korábban meglévő uniós kötelezettséget kiterjeszti az EU-n kívüli államokra is. Az első kötelező adatszolgáltatás a 2026-os évre vonatkozóan, 2027-ben lesz esedékes.

Az információcsere az adóhatóságokon és a digitális platformokon túl az értékesítőket is érinti. Az értékesítő adatot szolgáltat a platformnak, a platform pedig megküldi az információkat az adóhatóságoknak. Az adóhatóságok ezt követően kicserélik egymás között az adatokat, így a magyar adóhatóság egyrészt rá fog látni a magyar felhasználók ilyen jellegű bevételeire, másfelől a külföldi felhasználók kapcsán továbbítani fogja a releváns adatokat az illetékes külföldi hatóság felé. 

A platformüzemeltetők az alábbi tevékenységek valamelyikét végző felhasználó tekintetében kötelezettek adatszolgáltatásra:

• ingatlan-bérbeadás 
• személyi szolgáltatások 
• áruk értékesítése
• közlekedési eszköz bérbeadása.

A digitális platformokat a fentiek kapcsán bejelentési, átvilágítási, adatszolgáltatási, tájékoztatási, nyilvántartásvezetési és iratmegőrzési kötelezettség terheli. A platformüzemeltetőt terhelő átvilágítási feladatok a magánszemélynek vagy szervezetnek minősülő értékesítő adatainak beszerzését, ellenőrzését, az illetőségének megállapítását is jelenti. Az adatszolgáltatásnak az értékesítők adatai mellett az ügyletek darabszámát és az ellenérték összegét, sőt adott esetben a használt pénzforgalmi számla adatait is tartalmaznia kell.

Kérdésként merülhet fel, hogy a Brexitet követően mi a helyzet az olyan digitális platformokkal (pl. Onlyfans), amelyek Nagy-Britanniában kerültek bejegyzésre?

Nagy-Britannia a Brexitet követően nem közvetlenül az EU-s DAC7 irányelvet alkalmazza, hanem egy azzal szinte megegyező, saját szabályozást vezetett be, amelyet Reporting Rules for Digital Platforms (MRDP) néven ismernek. 

A brit szabályozás (MRDP) az OECD modelljein alapul, amelyek megegyeznek az EU DAC7-tel, így az adatszolgáltatás összehangolt.

• Ha Ön UK-beli eladó, de EU-s platformon ad el: A platformnak továbbra is be kell jelentenie az adatokat egy EU-tagállamnak a DAC7 szerint.
• Ha Ön EU-s eladó, de UK-s platformon ad el: A UK platformnak jelentenie kell a HMRC-nek, amely az adatcsere-egyezmény keretében továbbítja azt az EU-s tagállamnak. 

A határidő minden év január 31-e az előző naptári évre vonatkozóan. 

Az automatikus adatszolgáltatás alapján az adóhatóság összeveti a kapott információkat a bevallások adataival és az esetleges eltéréseket vizsgálat (jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés) során tisztázza. Amennyiben azonban az ellenőrzött adózó részéről bizonyítást nyer, hogy valóban eltitkolta a bevételét az adóhatóság elöl, az adóhiány megállapítása mellett akár 200 %-os adóbírságot is kiszabhat a NAV.

A digitális platformokon (pl. YouTube, TikTok, Etsy, Airbnb, Booking stb.) szerzett jövedelmet ugyanis Magyarországon adókötelezettség terhel, amelyet a bevétel jellege (üzletszerű vagy alkalmi) határoz meg. Üzletszerű, rendszeres bevétel esetén a vállalkozási forma (pl. egyéni vállalkozó) szerint, vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként (Szja-bevallás és adóelőleg-fizetés) kell bevallani és a személyi jövedelemadót és a járulékot (Szocho) megfizetni.

Az Európai Unió továbbá célul tűzte ki, hogy megakadályozza a kriptopiacokhoz kapcsolódó esetleges új adókikerülési struktúrák létrejöttét. Ennek érdekénen a DAC8 irányelv alapvető célja, hogy a kriptoeszközökbe történő befektetésből, illetve az ilyen eszközökkel történő kifizetésből származó jövedelem adóztatása biztosított legyen. 

A DAC8 irányelv kiterjeszti az adatszolgáltatási kötelezettséget a kriptoeszköz szolgáltatókra. A tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-éig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek ezeknek a módosításoknak, az új szabályokat pedig 2026. január 1-jétől kell alkalmazni. Magyarország kihirdette a 2025. évi LXXII. törvénnyel a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást.

Az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak az adatszolgáltatási kötelezettségüknek évente, a tárgyévet követő március 31-éig kell eleget tenniük, első alkalommal a 2026. január 1-jén kezdődő időszakra vonatkozóan. Az adatszolgáltatás vonatkozik:

• az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató saját adataira

• a jelentendő felhasználók adataira

• a jelentendő ügylet részleteire, mely magában foglalja majd például az egyes kriptoeszköz-adásvételek teljes (piaci vagy bruttó) értékét, az adásvétel során gazdát cserélt egységek számát és a jelentendő ügyletek számát.

Az automatikus információcsere keretében az adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő 9 hónapon belül – tehát első alkalommal 2027. szeptember 30-áig – a NAV közli az adatokat az EU érintett tagállamaival vagy más államok hatóságaival.

A kriptoeszközökkel történő kereskedésből realizált nyereség a külön adózó jövedelmek szabályai szerint adózik.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a kriptoeszközökkel történő kereskedés kapcsán büntetőjogi felelősség is felmerülhet, ugyanis az 5 millió forint feletti értékű engedély nélküli kripto-átváltási szolgáltatás nyújtása bűncselekmény, amely szabadságvesztéssel büntethető. A szabály megkerülését tudatosan igénybe vevő ügyfelek szintén büntetőjogi kockázatot viselnek.

Megállapítható, hogy a digitális, illetve kripto világ is egyre inkább az adóhatóság látószögébe került, az automatikus információcsere során ugyanis tálcán kapja az adatokat, amiket már csak össze kell vetni az érintett személy bevallásaival.

Nagyon fontos kiemelni azonban, hogy a  fenti adatszolgáltatások alapján indult vizsgálat során is van mozgástere az ellenőrzött adózónak, így nagyon fontos, hogy felkészült és adózásban jártas szakember közreműködését kérje egy ilyen típusú vizsgálat esetében is.