A transzferár korrekcióra többféleképpen kerülhet sor. A felek a transzferár korrekció egymás közötti tényleges elszámolása nélkül módosíthatják a társaságiadó alapjukat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao törvény) 18. §-ának rendelkezései szerint, vagy a transzferár különbözet értékét egymás között elszámolhatják az ügyletek ellenértékének módosításával. Az ügyletek ellenértékének módosítása pedig megtörténhet az ügyletről kiállított számla módosításával vagy egy számviteli bizonylattal történő ellenérték korrekcióval. Összefoglalva tehát az alábbi módokon kerülhet sor transzferár korrekcióra:

• kizárólag a társaságiadó alapot érintően végrehajtott módosítás.     
• az ügyletről kiállított számlák módosítása
• számviteli bizonylattal történő ellenérték korrekció

Ha a felek nem tudják vagy nem kívánják a transzferár kiigazítás összegét számvitelileg is elszámolni egymás között, akkor a transzferár kiigazítás kizárólag a társasági adóalap módosításával is végrehajtható. Az adóalap módosítása során a kiigazítást minden esetben a medián összegére kell megtenni. A korrekció kizárólag a társasági adóalapot módosítja, ilyen esetben a kiigazításra csak a társasági adó szintjén kerül sor, anélkül, hogy a felek között tényleges pénzmozgás valósulna meg. A transzferár korrekciónak ebben az esetben nincs áfa hatása, a kiigazítás nem tartozik az áfa hatálya alá.

A számviteli kiigazítás szabályait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) szabályozza, mely hivatkozik a Tao-törvény transzferár-kiigazítással kapcsolatos előírásaira is.

Attól függően, hogy az adott számviteli kiigazítás érint-e konkrét teljesítést, illetve árat, a számviteli kiigazítások között megkülönböztetjük a számlához kapcsolódó kiigazítást, illetve a számviteli bizonylattal történő kiigazítást.

A számlával történő módosítás akkor alkalmazható, amennyiben a transzferár kiigazítás egy konkrét teljesítéshez köthető és lehetőség van egy adott számla módosítására vagy az ügylettel kapcsolatos utólagos számlakiállításra. Ilyen eset lehet egy adott értékesítés (vagy szolgáltatás) árának a módosítása, amely egy utólagos engedmény adásával is megtehető.

Az Szt. alapján a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az egymás közötti szerződéseikben lehetővé tett, egy meghatározott időszak alatt, a normál üzleti tevékenység keretében értékesített, beszerzett eszközökre, szolgáltatásokra vonatkozó utólagos ellenérték korrekciót könyvviteli elszámolásaikban az eredeti ügyleti ellenérték módosításaként szerepeltessék, azaz ügyleteik ellenértékét piaci árra módosítsák, ezzel elkerülve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 18. §-a szerinti adóalap módosítást.

Az Szt. rögzíti, hogy ezen ellenérték korrekciókat eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.

2026. január 1-től a jogszabályi változásra tekintettel a könyvviteli elszámolásban végzett transzferár kiigazításnál megengedett a medián értéktől való eltérés. Számviteli szempontból tehát jogszerű, ha a vállalkozó a transzferár korrekciót a szokásos piaci ár tartományon belül található bármely értékhez köti. A számviteli korrekció végrehajtása a felek erre vonatkozó megállapodása alapján a mérlegkészítés időpontjáig lehetséges. Ezen szabályt a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kötelező alkalmazni, de már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

Általános forgalmi adó szempontból a transzferár kiigazítás az eredeti ügylettel megegyezően kezelendő. Ha a transzferár korrekció eredményeként nő az értékesített termékek/nyújtott szolgáltatás ellenértéke, az értékesítő/szolgáltatásnyújtó köteles önellenőrizni a korábbi időszakokra vonatkozóan benyújtott áfa bevallásokat. Abban az esetben viszont, ha a korrekció nyomán csökken az ellenérték, az Áfa tv. 153/B. §-a alapján az értékesítő/szolgáltatásnyújtó a fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy helyesbítő számla a jogosult rendelkezésére áll, illetve amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti. Megjegyezzük, hogy a számla befogadója az ellenérték bármilyen irányú változása esetén jogosult önellenőrzés nélkül, abban az adómegállapítási időszakban figyelembe venni a számlát, amikor az a rendelkezésére áll.

Abban az esetben, ha a szokásos piaci ár meghatározása során nem az adott termék vagy szolgáltatás konkrét ára kerül módosításra, hanem a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó nyereségessége kerül kiigazításra (például azért, mert az értékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák módosítása utólag nem lehetséges), akkor a tényleges számviteli kiigazítást számviteli bizonylattal lehet végrehajtani.

A számviteli bizonylattal történő év végi transzferár kiigazítás a hazai joggyakorlat alapján jellemzően áfa hatályán kívüli ügyletnek minősül(t), de a kiigazítás és az ügylet jellemzőitől függően előfordulhat, hogy a kiigazítás áfakötelezettséget keletkeztet, ezért mindig körültekintően kell eljárni az áfa kezelés meghatározása során, különös tekintettel az Európai Bíróság legújabb döntéseire.

A számviteli elszámolás változása nemcsak a társasági adót érinti, de a helyi iparűzési adó szempontból is jelentősége lehet. A helyi iparűzési adó alapja az értékesítés nettó árbevétele, így az egyéb bevételként elszámolt transzferár korrekciók alapvetően nem lennének hatással a helyi iparűzési adóalapra, míg az értékesítés nettó árbevétele részeként elszámolt kiigazítást a társasági adón túl helyi iparűzési adókötelezettség is terheli.

Tekintettel arra, hogy az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, ezért az innovációs járulék is érintett lehet az alkalmazott ár és a piaci ár közötti eltérés korrekciója során. 

Abban az esetben, ha nem kerül sor a felek között a transzferár korrekció elszámolására, a felek között megvalósult ügylet szerződés szerinti ellenértéke nem változik, csak a társasági adóalap módosítására kerül sor, akkor mivel a felek közötti szerződés szerinti ellenérték nem változik, a társaságiadó-alap Tao tv. 18. § (1) bekezdése szerinti módosítása nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá.

Cikkünk következő részében az év végi transzferár korrekció áfa hatásának vizsgálatára kerül sor az Európai Bíróság legújabb döntéseinek tükrében.