Online piactéren értékesített ingóságok adózása

2024-11-27
Adóeljárás, jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés, ingó értékesítés adózása, online piactér adózás, szja

Egyre több magánszemély ügyfél kerül a NAV célkeresztjébe azzal, hogy különböző online platformokon (pl. Vatera stb.) új, és/vagy használt ingóságokat értékesít.

 

Az adóhatóság jellemzően jogkövetési vizsgálat keretében kezdi a magánszemély adózók vizsgálatát. Ennek során a rendelkezésére álló adatok (Szja bevallás, vám-árunyilatkozatok stb.) elemzésével és a magánszemély adózó bankszámla forgalmának lekérésével és ellenőrzésével, illetve az adózó nyilatkoztatásával folytatja le a vizsgálatot.

 


A jogkövetési vizsgálat sajátossága, hogy ennek során az adóhatóság adókülönbözetet eredményező megállapítást nem tehet, ha szabálytalanságot tár fel, akkor természetesen mulasztási bírságot kiszabhat. Azonban fontos kiemelni, hogy amennyiben az eljáró revizor valamely adónem(ek) esetében eltérést tár fel, akkor ennek tényét csak rögzítheti a vizsgálati jegyzőkönyvben, de megállapítást nem tehet, viszont ez esetben bele kerül a jegyzőkönyvbe, hogy adóellenőrzés lefolytatása indokolt. Ilyenkor a vizsgálat alá vont adózó döntése, hogy önellenőrzéssel helyesbíti az adóhatóság által feltárt eltérést, vagy felveszi a kesztyűt és a jogkövetési vizsgálatot követő adóellenőrzés során bizonyítja igazát az adóhatóság megállapításával szemben.

 

Az Szja tv. alapján ingó vagyontárgynak minősül az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (például lábon álló fa, búza, kukorica). Ingó vagyonátruházásnak minősül az ingó dolog magánszemély által történő értékesítése

 

Amennyiben a magánszemély saját maga által készített termékeket, pl. kerámiát, ékszereket stb. értékesít, akkor ez a tevékenysége a személyi jövedelemadó szempontjából – az áfában választott adózási módtól függetlenül – minden esetben önálló tevékenységnek minősül és természetesen az adókötelezettségét is az erre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Az ilyen jellegű önálló tevékenység megkezdését is be kell jelenteni az adóhatóságnak, és adószámot kell igényelni.

 

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a magánszemélyt terhelő megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatban igazolt költségeket és a vagyontárgyat érintő értéknövelő beruházások költségét. A jövedelem megállapítása során a költségek csak a bevétel mértékéig számolhatók el.

 

Az ingó vagyontárgy (dolog) értékesítéséből származó bevétel minden olyan bevétel (például az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke), amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.

 

Abban az esetben, ha az ingóság megszerzésére fordított összeg az előzőekben leírtak szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka tekinthető jövedelemnek, azaz a bevétel a 75 százalékot meghaladóan semmilyen más jogcímen nem csökkenthető.

 

Fontos kiemelni, hogy nem keletkezik adókötelezettség – sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség –, ha a magánszemély ingó értékesítéséből származó összes jövedelme az adóévben a 200 ezer forintot nem haladja meg.

Amennyiben az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer forintot meghaladja, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalék adót megfizetni. Ebben az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 30 ezer forinttal csökkenteni kell.

 

2012. évtől az ingó vagyontárgy értékesítése esetére bevezetésre került a gazdasági tevékenység fogalom. Az Szja tv. 3. § 46. pontja értelmében gazdasági tevékenységnek minősül az értékesítés, amennyiben üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres, ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi és annak végzése nem egyéni vállalkozás keretében történik.

 

Annak megítélése, hogy a magánszemély által végzett ingó értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül-e, csak az eset összes körülményeinek figyelembevételével lehetséges. Alapesetben a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából megvásárolt, majd a későbbiek során kinőtt, megunt ruháinak interneten történő értékesítése nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, ha a kismama – például online piactéren – értékesíti a kinőtt gyermekruhákat, miután azok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési célból történt.

 

Hangsúlyozni kell, hogy nem mondható ki ez általában, minden ilyen jellegű értékesítésre. Ugyanis ha valaki például használt ruhákat gyűjt, esetleg felvásárol, hogy utána haszonnal értékesítse, akkor ebben az esetben megvalósul mind az Szja tv., mind az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenység. Ebben az esetben az ingóság beszerzése továbbértékesítési és haszonszerzési célból történik, mely után Szja, járulék és Áfa fizetési kötelezettség is felmerül. Az Áfa esetében érdemes kiemelni, hogy 12 millió forint összegig választható az alanyi adómentesség, bizonyos feltételek fennállása esetén az alanyi adómentesség utólag is választható.

 

Szintén 2012. január 1-jétől hatályos szabály, hogy nem kell a magánszemélynek jövedelmet megállapítania, ha az adóévben az ingó értékesítéséből származó bevétele – ide értve azt is, ha az gazdasági tevékenységből származik, – nem haladta meg a 600 ezer forintot. Ha a bevétel az értékhatárt meghaladta, akkor az összes bevételből kell jövedelmet számolni.

 

Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy bár gazdasági tevékenységnek minősül, ha a magánszemély az összegyűjtött ruhákat értékesíti, de erre a tevékenységére tekintettel mégsem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az adóévben az ingó vagyontárgyak értékesítésből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot.

 

Abban az esetben, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele egy adóéven belül a 600 ezer forintot meghaladja, akkor a jövedelmet az Szja tv. 58. § (1)–(5) bekezdései szerint kell megállapítania, és adószámot kell kiváltania.

 

Annak megállapítása, hogy a magánszemély ezen jövedelmet gazdasági tevékenység keretében szerezte-e meg, a magánszemély kötelezettsége. Ezért, ha a bevétel – az ingó vagyontárgyat megvásárló, felvásárló – kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek ebben az esetben nincs adóelőleg megállapítási, levonási és járulék fizetési kötelezettsége.

 

Ez a szabály ugyan az esetleges beszerzéseket érinti, de érdemes kitérni arra, hogy a külföldről rendelt árukra 2021 júliusától új szabályok vonatkoznak. A 2021 júliusáig érvényben lévő szabályok szerint a 22 eurónál kisebb értékű az Európai Unión kívülről rendelt termékek után nem kellett áfát és vámot fizetni. 2021 júliustól viszont minden külföldről – akár az EU-n belülről vagy kívülről – vásárolt termékre ki kell fizetni az áfát. A vámmentesség 150 euró értékig érvényes júliustól a legtöbb termékre. A Magyar Posta a 150 euró érték alatti áru tartalmú küldemények vámkezelését a NAV-val közösen kialakított vámkezelési eljárás keretében automatikusan végzi. Az Európai Unióba érkező, árutartalmú küldeményekre minden esetben vám-árunyilatkozatot kell benyújtani.

 

Amennyiben nem tudja eldönteni, hogy az Ön által az online piactéren végzett, vagy végezni kívánt tevékenység az adóhatóság szemüvegén keresztül gazdasági tevékenységnek minősül-e, kérje szakértőink segítségét!

 

Ha már NAV vizsgálat indult a jogszabályok, illetve a legújabb adóhatósági gyakorlatra is figyelemmel segítünk Önnek, hogy a vizsgálat a legkedvezőbb eredménnyel záruljon. Ennek során ha szükséges az önellenőrzések benyújtásában, utólagos bejelentkezésben, vagy adózási mód kiválasztásában is szakértői segítséget nyújtunk.



Dr. Dóda Balázs ügyvéd, adótanácsadó

Lépjen velünk kapcsolatba!
+36/30 617-69-03

Adja meg elérhetőségeit és felkeressük a lehető leghamarabb!



Név: *
E-mail: *
Telefonszám: *