A jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés között a két fő különbség a joghatása és az időtartama. Amíg a jogkövetési vizsgálat nem teremt lezárt időszakot, addig az adóellenőrzés igen.

A másik fontos különbség a két vizsgálat típus között, hogy amennyiben a NAV a jogkövetési vizsgálat során bármilyen mulasztást tárna fel, ennek tényét ugyan a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyvben rögzíti, de adókülönbözetet érintő megállapítást nem tehet, csak a feltárt mulasztások miatt szabhat ki a jegyzőkönyvet követő határozatában mulasztási bírságot, és alkalmazhat egyéb jogkövetkezményt (pl. üzletbezárás).

Amennyiben ilyen mulasztást nem tár fel, a jegyzőkönyvet nem követi határozat és hatósági eljárás nem indul. A bevallott és bevallani elmulasztott adó, költségvetési támogatás különbözetét (adókülönbözetet/adóhiány) utólag csak adóellenőrzés során lehet megállapítani, jogkövetési vizsgálat során erre tehát nincs mód.

A jogkövetési vizsgálatot főszabályként 30 napon belül, ellenőrzési határidő hosszabbítás esetén pedig 60 napon belül le kell folytatni. Nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, a vizsgálat alatt lehetőség van önellenőrzés benyújtására. Az adóhatóság ugyanazon időszakra, adónemre több jogkövetési vizsgálatot is lefolytathat. Az adóellenőrzést főszabályként 90-120 napon belül le kell folytatni, de van lehetőség az ellenőrzési határidő akár többszöri meghosszabbítására is. Ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, a vizsgálat megkezdését követően nincs lehetőség önellenőrzés benyújtására.

A célzott kiválasztási rendszer folyamatainak, valamint az egyedi kockázatelemzés eredményeként kerül megállapításra, hogy a NAV jogkövetési vizsgálatot, vagy adóellenőrzést indít az adózóval szemben. A kötelező ellenőrzések esetei, amikor a törvény rendelkezése alapján kellett bizonyos adózóknál (pl. kiemelt adózók, vagy felszámolás alatt álló adózók) ellenőrzést lefolytatni, jelentősen leszűkültek. Gyakorlatilag a NAV hatáskörébe tartozó adóellenőrzések esetében akkor kötelező vizsgálatot lefolytatni, ha a kockázatos adózónál végelszámolást rendeltek el, emellett az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján, illetve az adóhatóságot irányító miniszter utasítása alapján. Minden egyén esetben kockázatelemzés alapján történik az ellenőrzés elrendelése.

A NAV folyamatosan bővíti az adatbázisát, fejleszti a kockázatelemző rendszerét, az ellenőrzésre történő kiválasztás a mesterséges intelligencia használatával történik, azonban nem teljesen automatizált a kiválasztási rendszer, konkrét esetekben van módjuk az ellenőrzési osztályoknak „kézi vezérléssel” is dönteni a vizsgálat megindításáról.

Az adatelemzések során fontos szerepe van a cégbíróságtól érkező, illetve a NAV saját adatbázisaiban rendelkezésre álló adatoknak, emellett az áfa-kockázatok, számlázási láncolatok feltárásánál nagy hangsúlyt kapnak a tagállami kontrolladatokat szolgáltató VIES, valamint az online számlaadat-szolgáltatás adatai, illetve az EKÁER bejelentésekhez kapcsolódó folyamatba épített kockázatelemzések.

Jogkövetési vizsgálatot az adóhatóság különösen az alábbi esetekben, illetve célból indíthat, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is:

• így ellenőrizheti, hogy az adózó a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeit határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;

• adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;

• vizsgálhatja az egyes gazdasági események valódiságát;

• adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

• ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

Külön kiemeli az adóeljárási törvény, hogy az adóhatóság a NAV nyomozó szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja gazdasági események valódiságát jogkövetési vizsgálat keretében.

A fentieken túl, újabban egyre gyakoribb célja a jogkövetési vizsgálatoknak, hogy egy későbbi, vagy már egy ismeretlen elkövetővel szemben folyamatban lévő nyomozáshoz gyűjtsön be adatokat és bizonyítékokat, melyeket a későbbiekben már a büntetőeljárás során használhat fel (bővebben: https://adoeljaras.hu/cikkek/2021-01-28-megszunnek-az-adoellenorzesek-jogkovetesi-vizsgalat-utan-nyomozas.)

Adóellenőrzés keretében viszont az adóhatóság az adózók adózási kötelezettségei teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálja.

Az adóellenőrzés megindulásának egyik legfőbb joghatása, hogy beáll az önellenőrzési tilalom, az adott időszakot az adózó már nem helyesbítheti.

A NAV ellenőrzési szakterületének a feladata, hogy az adóbevallásokat, az ezekhez kapcsolódó gazdasági eseményeket megvizsgálja, adott esetben az adókülönbözetet és az adóhiányt megállapítsa, vagy mulasztás feltárása esetén megbírságolja a vizsgált adózót.

Amennyiben az adóellenőrzést korábban nem előzte meg jogkövetési vizsgálat, ahol már a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyvben eltérés, vagy valamilyen szabálytalanság került feltárásra, amely a megindított adóellenőrzést indokolta, akkor arra valószínűsíthetjük, hogy az adóhatóságnak más forrásból, vagy más adózónál (partnernél) folytatott vizsgálat alapján már rendelkezésére áll olyan információ, ami az ellenőrzésre történő kiválasztási kockázatot megalapozta.

A teljesség igénye nélkül ilyen kockázat lehet:

• az értékesítési láncolatban szereplő partner ellenőrzése során feltárt szabálytalanság, adókijátszás, adóminimalizáló magatartás,

• kontrolladatok, például nemzetközi információcsere, társhatósági megkeresés alapján valószínűsíthető a társaság mulasztása,

• előfordulhat, hogy az adott tevékenységi kört minősíti az adóhatóság kockázatosnak

• egyes vezető tisztségviselők, vagy könyvelő személye, amikor a láncolatban, vagy korábbi problémás cégek esetében már feltűntek, vagy jelen vannak