Az alábbiakban ismertetett tényállás szerint egy társaság tulajdonosa 2016-ban megszüntette magyarországi lakcímét azzal az indokkal, hogy az Egyesült Arab Emirátusokba kivándorol, ahol ennek érdekében ingatlant bérelt, majd vásárolt, céget alapított, amelynek vezérigazgatója lett. A cég, amely 2018-ban a felperesi társaságokban részesedést is szerzett, biztosította számára a letelepedéséhez szükséges állást és fizetési igazolást.
Az Egyesült Arab Emirátusokban dolgozó vagy odaköltözött magyar állampolgároknak a külföldről kapott osztaléka adómentes, tekintettel a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény szabályaira.
A társaság a tulajdonosnak kifizetett, összesen több, mint hárommilliárd forint összegű osztalék után a közterhek (személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó) levonását mellőzte, tekintettel arra, hogy a tulajdonos igazolta külföldi adóügyi illetőségét.
Az adóhatóság határozatainak indokolásában rögzített álláspontja szerint a felperesekre mint kifizetőkre is kiterjedt a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmának követelménye, ami a konkrét esetben azt jelentette, hogy fel kellett volna ismerniük és figyelembe kellett volna venniük azt, hogy a társaság tulajdonosa az osztalék utáni adófizetési kötelezettségét kívánta elkerülni az Emirátusokba való kitelepülés látszatának megteremtésével, ugyanis ténylegesen és életvitelszerűen nem hagyta el Magyarországot. Ebből kifolyólag a kifizetők adólevonási kötelezettsége a külföldi illetőség formális igazolása ellenére fennállt, ennek elmulasztása pedig jelentős összegű mulasztási bírságot vonta maga után.
A törvényszék ítélete szerint az adóhatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján helytállóan következtetett arra, hogy a felperesi érdekelt ténylegesen irányítói szerepet látott el a felperesi társaságban, ami nála társas vállalkozóként biztosított jogviszonyt eredményezett, a felperesi társaságok oldalán pedig különböző adókötelezettségeket vont maga után, amelyek vonatkozásában a felpereseket mulasztás terheli.
A fentiek alapján tárgyi ügyben a Szegedi Törvényszék 2026. február 4. napján a Kúria határozata folytán megismételt eljárás keretében hozott jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasítva megállapította, hogy az adóhatóság jogszerűen döntött, amikor határozataival a felperesi vállalkozásokat bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzés alapján mindösszesen több, mint 83.000.000.-Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
Összefoglalva tehát az ítélet értelmében a kifizetésről döntő cégnél is tudták, vagy legalábbis tudniuk kellett volna, hogy az a tulajdonos, akinek a részére osztalék kifizetéséről döntöttek valójában Magyarországon él, figyelemmel arra, hogy az érintett vállalatban a magánszemély tulajdonos ténylegesen irányítói szerepet látott el.
Dr. Dóda Balázs ügyvéd, adótanácsadó
