Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

Fizetési könnyítés (halasztás és részletfizetés) abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A fizetési könnyítés iránti kérelem esetében tehát igazolnia kell a kérelmezőnek, hogy a tartozás keletkezése kapcsán körültekintően járt el, az neki nem felróható, így pl. nem folytatott szándékosan tartósan hátrányos üzletpolitikát, vagy ésszerűtlen gazdálkodást.

Nyilvánvalóan ez a felróhatósági szint és az elvárható magatartás eltérő egy adózási tapasztalattal nem rendelkező magánszemély (pl. természetes személy, vagy őstermelő) és egy szakismerettel bíró munkatársakkal rendelkező vállalkozás esetében. Általánosságban elmondható, hogy részletfizetés magánszemély kérelmező esetében akkor engedélyezhető, ha az adótartozás egy összegű megfizetése a megélhetését súlyosan veszélyezteti, és nincs olyan vagyona (pl. gépjármű, lakott ingatlanon túli ingatlan vagyon), amiből a tartozás kiegyenlíthető. Az adófizetés ugyanis alkotmányos kötelezettsége minden állampolgárnak, így vagyonából az adótartozást akár más kötelezettségeit megelőzően (kivéve pl. gyermektartás) kell teljesítenie.

Egy gazdálkodó esetében (akár egyéni vállalkozó, akár társas vállalkozás) akkor engedélyezhető részletfizetés, ha a vállalkozás gazdálkodását lehetetlenítené el a tartozás egy összegű megfizetés, azonban a fizetési nehézség átmeneti jellegű, és van mód arra, hogy a gazdálkodás fenntartása mellett a tartozás részletekben kiegyenlíthető.

A megadható részletfizetés időtartamának a hosszára nem tartalmaz konkrét előírást a törvény, de az adóhatóság gyakorlatában a vállalkozások számára rövidebb, a magánszemélyek részére hosszabb futamidőt engedélyeznek adott esetben. Természetesen nyilvánvalóan nyomósabb indok a megélhetés veszélyeztetettsége, különösen egy gyermekes család esetében, mint egy vállalkozás gazdálkodása. Minden esetben azonban azt kell igazolni, hogy a kérelmezőnek van akkora jövedelme az egyéb kiadásain felül, hogy az adótartozását részletekben meg tudja majd fizetni.

A kérelmet indokolni kell és megfelelően alátámasztani szükséges. Ez magánszemély kérelemező esetében az egy háztartásban élők jövedelemi, vagyoni helyzetének a bemutatását, vállalkozó, vagy válallkozás esetében a gazdálkodási adatok részletes ismertetését és leírását jelenti. Az adóhatóság a rendelkezésére álló, és a kérelemben feltüntetett adatok alapján dönt a részletfizetés engedélyezéséről és a megadható futamidő hosszáról is. Ez tehát nem egyfajta alku tárgya, hogy úgymond egyezkedni kezdek az adóhatósággal, hogy milyen feltételű részletfizetést engedélyeznek a számomra, így amennyiben a körülményeket, illetve a kérelemben előadottakat nem igazolom, nem támasztom alá megfelelően, a kérelmet elutasítják. A döntést az adóhatóság minden esetben a jogszabályok alapján a rendelkezésre álló és igazolt adatok figyelembe vételével önállóan hozza meg. Azonban a döntések konkrét tartalmát tekintve nagy lehet a szórás. Gyakorlati tapasztalataink szerint ugyanazon adatok esetében is, egy megfelelően alátámasztott és részletesen indokolt kérelemmel jobb feltételek érhetőek el.

A fizetési halasztás annyiban tér el a részletfizetéstől, hogy ebben ugyan szintén igazolni szükséges, hogy az egy összegű megfizetésre nincs mód, ugyanakkor a fizetési nehézség oly mértékben csak átmeneti, hogy a későbbiekben olyan igazolható forráshoz jut a kérelmező, melyből ki tudja egyenlíteni az adótartozását. Ilyen lehet például egy vállalkozás esetében egy vevő követelés, vagy szabadon felhasználható támogatás, amely valószínűsíthetően rövid határidőn (általában 6 – 12 hónap) belül befolyik.

Konkrétan, taxatíve meghatározza a jogszabály, hogy mely esetekben nem engedélyezhető fizetési könnyítés (részlet, vagy halasztás). Nem engedélyezhető tehát fizetési könnyítés a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett adóra (pl. idegenforgalmi adó), a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra, az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.

Az adótartozás elengedésére azonban már csak nagyon szűk körben van mód, és bizonyos esetekben a törvény ki is zárja ennek lehetőségét. Vállalkozás részére az adótartozás egyáltalán nem engedhető el, itt csak a jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék) esetében van erre lehetőség.

Az adóhatóság kizárólag a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy engedheti el, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést - az adózó teljesítőképességéhez mérten - az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.

Természetesen azon esetekben, ahol nem engedélyezhető fizetési könnyítés (részlet, vagy halasztás), azon esetekben elengedésre sincs mód.

Elengedés kérelmezése esetén sem kerül a kérelmező alku pozícióba, tehát nem egyezkedhet az adóhatósággal, hogy amennyiben egyes adónemekben fennálló tartozását megfizeti, akkor mondjuk a teljes adóbírság tartozását elengedi az adóhatóság.

A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad az adóhatóság részére, hogy a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kösse. Szinte minden engedélyezett kérelem esetében feltételként szerepel, hogy a kérelmező a megadott határidőn belül, egyrészt azon adónemekben fennálló tartozását, amelyekre könnyítés egyáltalán nem engedélyezhető megfizesse, másrészt a részletfizetés időtartama alatt tegyen eleget a folyó adófizetési kötelezettségének. Amennyiben tehát újabb végrehajtható adótartozása keletkezik, a már engedélyezett könnyítés érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

További feltételként írható elő a fizetési könnyítés engedélyezésére, pl. kezességvállalás, biztosíték adás stb.

Vannak olyan esetek, amikor fizetési könnyítés automatikusan jár az adózók számára, így amennyiben a törvényben biztosított ezen jogukkal élnek, akkor semmilyen feltételt nem kell igazolni, a megfelelő kérelem benyújtásával a törvény erejénél fogva jár a könnyítés. Ilyen lehetőséget ismer az adóeljárási törvény a természetes személy adózó - számára legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi részlet erejéig, vagy a megbízható adózó részére szintén évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi részlet erejéig, itt már azonban másfél millió forint erejéig. Ismeri az automatikusan adható részletfizetés lehetőségét magánszemélyek számára a személyi jövedelemadó és az illetékekről szóló törvény is.

Fontos kiemelni, hogy az adóhatóság részére úgynevezett végrehajtási megkeresésekben kimutatott tartozásokra (ilyenek az adók módjára behajtandó köztartozások, vagy a helyi adókkal összefüggő tartozások) irányuló fizetési kedvezményi kérelmek elbírálására is a NAV rendelkezik hatáskörrel. Az ilyen fizetési kedvezményi kérelmet ugyan az állami adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely alapján az általános szabályok szerint folytatja az adóhatóság az eljárást, de a tartozás mérsékléséhez azonban már a megkereső szerv előzetes hozzájárulása szükséges, melyhez az adóhatóság kötve van.

Az adótartozás elengedése, vagy részbeni elengedése kapcsán alkudozni az adóhatósággal kizárólag adótartozás miatt indult felszámolási eljárás keretében van lehetőség, ilyenkor ugyanis a csődtörvény alapján tudunk egyedi hitelezői egyezséget kötni az adóhatósággal, melyben már nem érvényesülnek a fentebb ismertetett szigorú adóeljárási szabályok.

Összességében elmondható, hogy akár fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás), akár elengedést kérünk, a legfontosabb egy megfelelően indokolt és alátámasztott kérelem, hogy az adóhatóságot abba a helyzetbe hozzuk úgymond, hogy lehetősége legyen helyt adni a kérelmünknek. Fontos kiemelni, hogy az adóhatóság csak arról dönthet, amit kérelmeztünk, így ha pl. 18 havi részletfizetést kérelmezünk, akkor lehetősége van 12 havi részletfizetés engedélyezésére, ha jövedelmi helyzetünk engedi, de hosszabb futamidőt nem adhat, vagy elengedésre sincs módja, ha ezt kérelmünkben legalább alternatívaként nem jelöltük meg.

Nagy tapasztalattal állunk rendelkezésére bármilyen típusú fizetési könnyítés kérelmezése esetén, ugyanis valamennyi általunk képviselt ügyben az ügyfeleink számára kedvező döntés született.  Kérem keresse Irodánkat az alábbi elérhetőségeken!