A biztosítási intézkedések célja, hogy az adóhatósági döntés véglegessé (jogerőssé) válását megelőzően az adóhatóság biztosítsa a későbbi követelését.
A biztosítási intézkedés, illetve az ettől – elrendelhetőségének korábbi idejét és jogalapját tekintve – némileg különböző ideiglenes biztosítási intézkedés szabályait tekintjük át röviden jelen cikkünkben.
Korábbi cikkünkben az adóeljárások során során alkalmazható vagyont érintő intézkedéseket mutattuk be.
Ennek folytatásaként röviden ismertetjük a büntetőeljárás (nyomozás) során alkalmazható, alapvetően a vagyont, illetve bizonyos esetbe a bizonyítási eszközöket érintő kényszerintézkedéseket.
Magánszemély adózóknál személyi jövedelemadó adónemben lefolytatott adóhatósági ellenőrzések során az adóhatóság korábban a magánszemélyek vagyongyarapodásával összefüggésben általános jelleggel alkalmazott becslést arra vonatkozóan, hogy egy-egy személy vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ezen adóhatósági eljárások elterjedt elnevezése lett a hétköznapokban a vagyonosodási vizsgálat.
2020. november 30-án az Országgyűlés elfogadta az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatot, ami idén lépett hatályba. A törvény a működési formák közül változatlanul hagyott néhányat (egyéni vállalkozó, Bt., Kft., szövetkezet), míg korszerűsítette az őstermelőkre, az őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságra vonatkozó működési formákat, speciális adózással. A témakör összetettsége lévén jelen cikkben csak az őstermelők családi gazdaságával és annak adózásával kívánunk részletesebben foglalkozni.
Bizonyos bűncselekmények, így az adóhivatal nyomozó szervének hatáskörébe tartozó bűncselekmény (pl. költségvetési csalás) elkövetése esetén, a Btk. által biztosított korlátlan enyhítés érdekében lehetősége van a gyanúsítottnak a NAV letéti számlájára megfizetni a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt.
A Büntető Törvénykönyv alapján korlátlanul enyhíthető ugyanis annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, kivéve, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben, vagy különös visszaesőként követik el, ez esetben a jogszabály a korlátlan enyhítést kizárja. Természetesen az okozott vagyoni hátrány önkéntes megtérítése ez utóbbi esetekben is figyelembe vehető, azonban csak az általános szabályok szerinti enyhítő körülményként.
A jogszabályváltozások okán frissített cikkünkben gyakorlati szemmel mutatjuk be a fenti témát.
Az utóbbi időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az adóhatóság sokkal nagyobb számban indít úgynevezett jogkövetési vizsgálatokat, mialatt az adóellenőrzések száma folyamatosan csökken. Tehát a vizsgálatok döntő többsége jogkövetési vizsgálat, hagyományos adóellenőrzés gyakorlatilag már csak abban az esetben indul, ha a jogsértés ténye az adóhatóság számára rendelkezésre álló, vagy beszerezett adatokból egyértelműen megállapítható, így az adóhatóság a megindított adóellenőrzések döntő többségét eredményesen – megállapítással – zárja le.
De mi a különbség a jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés között? Mikor követi a jogkövetési vizsgálatot adóellenőrzés és mikor büntetőeljárás (nyomozás)?
A gyakorlatban egyre többször előfordul, hogy egy ártalmatlannak tűnő jogkövetési vizsgálatot követően az adóellenőrök jelzése alapján költségvetési csalás gyanúja miatt indul nyomozás, vagy sok esetben a jogkövetési vizsgálatot eleve kifejezetten annak érdekében rendeli el a NAV, hogy a még ismeretlen tettes ellen folyamatban lévő nyomozáshoz bizonyítékokat szerezzen be anélkül, hogy a gyanúsítás tényét közölnie kelljen a célkeresztben lévő későbbi terheltekkel. Jellemző azért még a klasszikus példa is, hogy a nyomozás megindítását egy-egy átfogó adóellenőrzés során tett adóhatósági megállapítás, és az annak során feltárt bizonyítékok indukálják.
Jelen cikkünkben ezért megpróbálunk áttekintést adni a Kúria fiktív számlázással, illetve az adóügyleteket érintő rendeltetésellenes joggyakorlás kapcsán kialakított joggyakorlatáról, mely e helyütt természetesen nem lehet teljes.
Alábbi cikkünkben az adóhatóság előtti eljárások (ellenőrzés, végrehajtás stb.) során az adózók, vagy képviselőik által gyakorolható iratbetekintés jogát, annak tartalmát és terjedelmét tekintjük át. Röviden ismertetésre kerül, hogy milyen iratok tekintetében korlátozható, vagy tagadható meg az iratbetekintés az adóhatóság által, illetve választ adunk az olyan gyakran feltett kérdésekre, hogy készíthető-e digitális fényképfelvétel az adóhatósági iratokról?
Milyen esetekben és feltételek mellett kérelmezhető az adótartozás elengedése, vagy mérséklése. Milyen futamidőre kérelmezhető részletfizetés? Mit jelent pontosan az adótartozás esetében a fizetési halasztás? Milyen adatokat kell megadni és mit kell igazolni egy fizetési könnyítési kérelem elbírálásához az adóhatóság részére?
Az alábbiakban a fenti kérdésekre is választ adva, röviden bemutatásra kerülnek méltányossági eljárás alapvető szabályai.
Adóellenőrzések - mind a jogkövetési vizsgálatok, mind az utólagos adóellenőrzések - során az adóhatóság egy-egy ügylet vizsgálata során, tényállás tisztázási kötelezettsége keretében beszerzi az ügyletre vonatkozó okiratokat, valamint meghallgatja azon személyeket, akik az ügyletről információval rendelkezhetnek. Ezen utóbbi tekintetében azonban nagyon nem mindegy, hogy írásban, vagy személyesen, tanúként, vagy adott esetben ügyfélként kérnek-e valakitől nyilatkozatot, hiszen más-más jogok és kötelezettségek illetik meg a meghallgatni szándékozott személyeket.
Az adóhatósággal történő együttműködés, az ügylet nyilatkozatokkal is történő alátámasztása a vizsgálattal érintett adózó érdeke is, de ez nem jelenti, jelentheti azt, hogy az adóhatóság figyelmét ne lehetne felhívni udvariasan arra, hogy más minőségben hallgathat csak meg valakit, az adóhatóság gyakorlata ugyanis egyáltalán nem konzekvens ezen a téren. Általánosságban kijelenthető, hogy az adóhatóság kérdéseit célszerűbb írásban megválaszolni, hiszen ez esetben több idő áll rendelkezésre a válaszok pontos, teljes körű megfogalmazására, ezért lehetőség szerint erre kell törekedni.
