A cikkünk címében szereplő kérdésre a válasz egyértelmű is lehetne, hiszen egy-egy hivatalos levélből kitűnik, hogy milyen hatóság milyen eljárást folytat, azonban ennek ellenére az érintettekben sok kérdés szokott felmerülni.

A teljesség igénye nélkül ilyen kérdések lehetnek:

• Jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés mindig megelőzi-e a büntetőeljárást?
• Jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés mellett folyamatban lehet-e már büntetőeljárás is?
• Jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés után várható-e büntetőeljárás?

Illetve fordítva: büntetőeljárás esetén indíthatnak-e jogkövetési vizsgálatot, adóellenőrzést a gazdasági társaságomnál?

2023. július 1-től a termékdíj szabályozás mellett egy új rendszer, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere (EPR) is megjelent. Cikkünkben bemutatjuk a rendszer alapvető működését és felhívjuk a figyelmet a lényeges teendőkre.

2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat. Ezen legjelentősebb változáshoz kapcsolódóan további módosítások is történtek, ezeket mutatja be röviden jelen cikkünk.

A jelenlegi gazdasági és munkaerőpiaci helyzetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a munkáltatók milyen juttatásokat tudnak biztosítani a munkavállalóik számára. A folyamatosan emelkedő inflációs környezetben az alkalmazottak jelentős része igényel rendkívüli béremelést. A gyorsan változó technológiai folyamatok pedig megkívánják a folyamatos tanulást és újabb képességek elsajátítását.

A munkavállalók lojalitását és elégedettségét növelheti, ha a munkáltatójuk továbbképzi őket, ez pedig elősegítheti vállalatokat a munkavállalóik megtartásában.

A saját munkavállalók duális képzésének bevezetése megfelelő választ nyújthat az említett problémákra, a kapcsolódó adókedvezmények pedig forrást biztosíthatnak a képzés költségeire, valamint lehetőséget teremtenek a bérek növekedésére.

A biztosítási intézkedések célja, hogy az adóhatósági döntés véglegessé (jogerőssé) válását megelőzően az adóhatóság biztosítsa a későbbi követelését.

A biztosítási intézkedés, illetve az ettől – elrendelhetőségének korábbi idejét és jogalapját tekintve – némileg különböző ideiglenes biztosítási intézkedés szabályait tekintjük át röviden jelen cikkünkben.

Korábbi cikkünkben az adóeljárások során során alkalmazható vagyont érintő intézkedéseket mutattuk be.

Ennek folytatásaként röviden ismertetjük a büntetőeljárás (nyomozás) során alkalmazható, alapvetően a vagyont, illetve bizonyos esetbe a bizonyítási eszközöket érintő kényszerintézkedéseket.

Magánszemély adózóknál személyi jövedelemadó adónemben lefolytatott adóhatósági ellenőrzések során az adóhatóság korábban a magánszemélyek vagyongyarapodásával összefüggésben általános jelleggel alkalmazott becslést arra vonatkozóan, hogy egy-egy személy vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ezen adóhatósági eljárások elterjedt elnevezése lett a hétköznapokban a vagyonosodási vizsgálat.  

2020. november 30-án az Országgyűlés elfogadta az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatot, ami idén lépett hatályba. A törvény a működési formák közül változatlanul hagyott néhányat (egyéni vállalkozó, Bt., Kft., szövetkezet), míg korszerűsítette az őstermelőkre, az őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságra vonatkozó működési formákat, speciális adózással. A témakör összetettsége lévén jelen cikkben csak az őstermelők családi gazdaságával és annak adózásával kívánunk részletesebben foglalkozni.

Bizonyos bűncselekmények, így az adóhivatal nyomozó szervének hatáskörébe tartozó bűncselekmény (pl. költségvetési csalás) elkövetése esetén, a Btk. által biztosított korlátlan enyhítés érdekében lehetősége van a gyanúsítottnak a NAV letéti számlájára megfizetni a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt.

A Büntető Törvénykönyv alapján korlátlanul enyhíthető ugyanis annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, kivéve, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben, vagy különös visszaesőként követik el, ez esetben a jogszabály a korlátlan enyhítést kizárja. Természetesen az okozott vagyoni hátrány önkéntes megtérítése ez utóbbi esetekben is figyelembe vehető, azonban csak az általános szabályok szerinti enyhítő körülményként.

A jogszabályváltozások okán frissített cikkünkben gyakorlati szemmel mutatjuk be a fenti témát.

Az utóbbi időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az adóhatóság sokkal nagyobb számban indít úgynevezett jogkövetési vizsgálatokat, mialatt az adóellenőrzések száma folyamatosan csökken. Tehát a vizsgálatok döntő többsége jogkövetési vizsgálat, hagyományos adóellenőrzés gyakorlatilag már csak abban az esetben indul, ha a jogsértés ténye az adóhatóság számára rendelkezésre álló, vagy beszerezett adatokból egyértelműen megállapítható, így az adóhatóság a megindított adóellenőrzések döntő többségét eredményesen – megállapítással – zárja le.

De mi a különbség a jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés között? Mikor követi a jogkövetési vizsgálatot adóellenőrzés és mikor büntetőeljárás (nyomozás)?